Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

házat olajjal és vörös földfestékkel bekent, színezett és tartósított fazsindellyel borított tető fedte. A tornyok díszítéséhez fehér színű fémkereszteket, az oromzaton pedig kőkereszteket használtak. A nagyrészt mérműves ablakokat színes üveggel fedték be. A tornyokban két nagyobb és három kisebb harang volt. A tűzvész előtt volt toronyóra is, de ezt 1506 után nem említik. A székesegyház pompáját emelte az orgona, a keresztelőkút, az ereklyetartók, az Úrkoporsó, ill. a padok, sírkövek és síremlékek.

4

3 A Szent István-templom A Szent István királynak szentelt templom a Szent János-székesegyháztól mindössze néhány méterre állt északra. A templomot két alkalommal kutatták. Először az 1930as évek második felében tárták fel, majd 1984-ben ismét megkutatták (10-19. képek).

4

4 Az épület maradványait mindkét alkalommal visszatemették. Az 1984-es ásatáson készült fotókon látszik, hogy ekkor már jóval alacsonyabb felmenő falakat lehetett feltárni. Ennek magyarázata az lehet, hogy a '30-as évekbeli ásatás után valamikor tereprendezést követhettek el és ennek keretében a túl magasra nyúlónak ítélt falakat visszabonthatták, hiszen látható, hogy 1984-ben a feltárás előtti járószint kb. 10-15 cm-rel volt a megmaradt falak tetejétől (és ez ma is így lehet). A bontással felbecsülhetetlen kárt okoztak az egri vár egyik középkori templomának eredeti falazatában. A Szent István-templomnak két építési periódusa különböztethető meg; egy román kori és egy gótikus építkezés (10. kép). A román kori periódus ideje és ezáltal a templom alapítása a tatárjárás előttre tehető. Erre legalább két dolog utal. Egyfelől Rozgonyi Péter püspök mondja ezt egy 1436-os oklevélben, mely szerint a Szent István egyházat még a szent királyok ruházták fel prépostsági ranggal. Ugyanebben az oklevélben mondja, hogy a tatárok pusztítása miatt jövedelem nélpl.: 1969. 30., 31. és 32. sz. rajzok (KÖH Tervtár, 53400, 53401 és 53402. számok alatt). Valamennyi e helyütt hivatkozott rajz pauszpapíron a KÖH Tervtárban. Az ásatási dokumentációk azonos számon lévő rajzai közül némelyik hiányzik. Az építményt a XIII-XIV. század fordulóján feltételezett félköríves szentélyhez tartozónak vélték: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 141. A XIV. századi szentélyhez tartozott és főoltár lehetett: BÚZÁS Gergely 2006. 40. 4

3 DÉTSHY Mihály 1964. 4-6. és DÉTSHY Mihály - Kozák Károly 1972. 134. A síremlékekhez: NAGY Árpád 1970-71. 105-132., NAGY Géza Balázs 1999. 137-146. és u.ő. 2006. 99-109. 4

4 A két háború közti ásatás a templom egészére kiterjedt, míg 1984-ben mindössze három szelvényt nyitottak (Eger, Várásatás. 1984. Jelentés, KÖH Tervtár, ltsz. 25594 és Eger, Várásatás. MNM RA, V.44./1986, ltsz. 14584). Sajnos az 1984-es ásatáson „elfelejtették" az alaprajzon (ÁN 1984, 26. sz. rajz) feltüntetni az egyes szelvények helyeit, így a templomban nyitott három szelvényből a dokumentáció szövege és fotók alapján csak kettőt tudtam elhelyezni. Az 1984-es fotókon (ÁN 1984, 30—62. tábla) többek között az is látszik, hogy a szelvényeket utóbb egybebontották. Feltárásra így is leginkább a román kori templom és a gótikus szentély alapozásának északkeleti része, ill. a templom északnyugati sarka és környezetük került. 46