Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
ktil maradt prépostságot az abaújvári főesperességgel egyesítették. 4 5 Másik bizonyítéka a korai templom alaprajza. Ez egy téglalap alaprajzú hajóból és szintén téglalap alaprajzú, egyenes záródású, keletek szentélyből állt (10-15. és 17. képek). 4 6A templom kapuja a nyugati falon nyílt. 4 7 Még a '30-as évekbeli ásatás során előkerült egy magas, négyzetes alapzaton álló, gazdagon tagolt, sarokleveles lábazattal rendelkező faloszlop (15. kép). 4 8 A románkori templom kváderfalazatú volt, 4 9padlózatát kővel burkolták, mely azonban csak helyenként maradt meg (11., 14. és 17. képek). 5 0 A templomnak síkmennyezete lehetett. A templomot valamikor a XIV. vagy XV. században gótikus stílusban átépítették (10. kép). 5 1 Az új templom a hatszög három oldalával záródó, keletelt szen4 5 A templom és általa a védőszent megnevezése az 1436-os oklevélben: „Capellam sancti Stephani regis,..." Első említése egyébként 1346-ból való (ekkor:„Ecclesia Sancti regis Stephani"). DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 146. A szerzők a korai templomot II. Kiüt püspök nevéhez kötötték. DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 148. Nagy Géza Balázs az Ordinarius c. szertartáskönyv által említett ünnepekre hivatkozva szintén Szent István királyt tartja a templom védőszentjének (NAGY Géza Balázs 2004. 173.). A Szent István-prépostság és az abaújvári főesperesség egyesítéséről: Uő. 2004. 167. 4 6 A korai templom hajójának belső mérete: 6,5 méter hosszú és 5,5 méter széles, a szentély belső mérete: 3,5 méter hosszú és 4,5 méter széles. Falai a hajónál és a szentélynél egyaránt 90 cm szélesek. Saját mérés az 1984-es ásatáson felvett alaprajzon (ÁN 1984, 26. sz. rajz). A korai templom tengelye egyébként nem igazodik sem a székesegyház, sem a későbbi templom tengelyéhez, attól a tengely keleti vége déli irányba némiképp eltér. Az 1937-es ásatás alaprajzát közli: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 147. oldalon 107-es kép. Az 1937-38-as ásatáskor készült alaprajz elveszettnek hitt eredetijét, mely sokáig ismeretlen helyen volt, Havasi Krisztina nemrégiben megtalálta a KÖH Tervtárában. 4 7 A korai templom nyugati kapuja 2,5 méter széles volt. ÁN 1984, 26. sz. rajz. Fotójára lásd: 1930as évek: KÖH Fotótár: 22487, 22490. 1984: ÁN 1984, 31. tábla, I. kép Qelen dolgozat 14. kép) és 34. tábla, 1. kép (jelen dolgozat 17. kép). 4 8 KÖH Fotótár: 22489, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 148. 1984-ben szintén találtak egy románkori faloszlop-töredéket a késő gótikus templom északnyugati sarkától induló falban másodlagosan beépítve. ÁN 1984, 31. 4 9 KÖH Fotótár: 22486 (jelen dolgozat 11. kép), 22489 (15. kép), 22490 (jelen dolgozat 13. kép), DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 148. 5 0 A románkori szentélynél nyitott szelvényben téglával kipótolt kőpadlózatra bukkantak. ÁN 1984, 6. A kőpadlóra lásd még: ÁN 1984, 28. sz. rajz, KÖH Fotótár 22486 (jelen dolgozat 11. kép), ill. ÁN 1984, 31. tábla, 1. kép (jelen dolgozat 14. kép) és 34. tábla, 1. kép (jelen dolgozat 17. kép). 5 1 Détshy Mihály és Kozák Károly a XIV-XV. század fordulóját vagy a XV. század elejét tartották elképzelhetőnek az átépítés dátumára. Az nézetem szerint kérdés, hogy az 1346-os első említése a Szent István templomnak (lásd: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 146.) vajon még a román kori vagy már a gótikus periódusára vonatkozik-e? Kérdés az is, hogy vajon csak a székesegyház kibővítése köthető-e Dörögdi Miklós nevéhez és a Szent István-templom átépítése nem? Továbbá a templom alaprajzi formája kizárja-e a XIV. század végénél korábbi vagy a XV. század elejénél későbbi keltezést? Kötődhet-e például Rozgonyi Péter püspök idejéhez az átépítés, hiszen ő egyesíti a prépostságot az abaújvári főesperességgel? 47
