Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
télyű, egyterű és a korai templomnál sokkal nagyobb alapterületű épület volt, 5 2 járószintje pedig jóval a román kori templom padlózata fölött kellett, hogy legyen, hiszen a korai templom falai helyenként 80-100 centiméter magasságig megmaradtak - legalábbis a '30-as évekbeli ásatásig. 5 3 A gótikus templomnak voltaképpen az alapfalait lehetett feltárni. 5 4 (13., 16. és 18. képek) A törtkőből épült templomnak, mind a hajófalait, mind a szentélyét támpillérek támasztották, tehát valószínűleg boltozott volt. 5 5 A gótikus templomnak is a nyugati homlokzati fal közepén nyílhatott a bejárata. A templom 1937-es ásatási alaprajzán és feltáráskor készült fotókon (16. és 18. képek) a délnyugati és az északnyugati sarkokban figyelhető meg két, a templomtérbe nyúló faltömb, talán pillér, melyek esetleg egy karzat maradványai lehettek. 5 6 A templomhajóban maximum két boltszakasszal számolhatunk. Megfigyelhető, hogy a templom gótikus falazatához mind az északnyugati, mind az északkeleti sarokban épületmaradványok csatlakoznak (10., 18. és 19. képek). Ezek azonosítása még nem történt meg, így azt sem tudjuk, mennyiben van közük az északi várfal belső oldala előtti épületekkel (erre lásd az épületekkel foglalkozó fejezetet). A Szent István-templom helyettesítette a székesegyházat, annak 1506-os égése után. 5 7 1508-ban kétszer is említik. 5 8 A templom az 1509-ben kiadott Ordinarius című szertartáskönyvben is szerepel. A székesegyház körüli körmenetek egy része feltehetőleg áthaladt a székesegyház 5 2 A második templom belső mérete a nyugati faltól a szentélyig: 18 méter hosszú és kb. 9 méter széles. Falai kb. 140 cm szélesek. Saját mérés az 1984-es ásatáson felvett alaprajzon. A második templom északi falába egy szakaszon belefoglalták a korai templom északi falát. Rajz: ÁN 1984, 26. sz. rajz. 5 3 KÖH Fotótár: 22490 (jelen dolgozat 13. kép). A román kori templomot az 1984-es feltárás során köves törmelékréteg takarta (ÁN 1984, 27. és 28. sz. rajzok). Nem biztos, hogy ez a törmelék a korai templomból származott, hogy feltöltésként használva ezen alakítsák ki a késő középkori járószintet. Itt valószínűleg az 1937-1938-as ásatás utáni visszatemetésről van szó. 5 4 KÖH Fotótár: 22490 (jelen dolgozat 13. kép), 22491 (jelen dolgozat 16. kép), ill. ÁN 1984, 47. tábla, 2. kép (jelen dolgozat 18. kép). 5 5 Minthogy a templomban a hajó és a szentély szélessége megegyezett, továbbá a templom belsejében pilléralapozást nem találtak, így egyhajós templommal számolhatunk a gótikus átépítés után is. A boltozati elemek közül tudomásom szerint egyet sem találtak meg, legalább is nem találtam erre utaló adatot. 5 6 KÖH Fotótár: 22491 Gelen dolgozat 16. kép), DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 148. Az 1984-es feltárás nem érintette az épület délnyugati sarkát. ÁN 1984, 26. sz. rajz. Az északnyugati sarokhoz: pl. ÁN 1984, 46. és 47. táblák (47. tábla, 2. kép: jelen dolgozat 18. kép). 5 7 NAGY Géza Balázs 2004. 173. 5 8 „Item pro papiro ad fenestras Sancti Stephani, quia ibi dicebatur officium propter incendium ecclesie maioris", in.: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500-1508, közzéteszi: E. KOVÁCS Péter 1992. 329. „In porta lignea apud Sanctum Stephanum bombarde quinque", HIPPOLIT, 343. 48
