Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan

mára segítségül, ha tengeren hadra kelnek a császár ellen.

7

4 A törökök ezt követően egyre erélyesebben léptek fel V. Károly által elfoglalt észak-afrikai területek visszaadása mellett. Újra közbelépett az európai háború szószólója. Rüsztem pasa is, aki súlyosan megfenyegette a Habsburg rezidenst arra az esetre, ha Károly nem szolgáltatná vissza hódításait.

7

5 Ám nem csupán a nagyvezír agitált hevesen a földközi-tengeri fegyvernyugvás ellen: a Sztambulban tartózkodó francia követ, Gabriel d' Aramon,

1

6 és a velenceiek

7

7 volt küldöttje, Zeno

7

8 is szünet nélkül is V. Károly ellen intrikák.

7

9 A háborúpárti szervezkedők tevékenységének is köszönhetően a szultán erélyes hangnemben követelte az elfoglalt területek visszaadását, és a megerősített Szolnok lerombolását - ettől a két tényezőtől tette függővé a béke további fenntartását.

8

0 Károly azzal védekezett, hogy az általa elfoglalt Mahdia városának bevétele csupán az alattvalók és a terület érdekében tett védelmi intézkedés volt az engedetlen és a török flottától menesztett volt kalózvezér, Turgut túlkapásaival szemben. A császár továbbá levelében arra kérte Malvezzit, hogy minden erejével próbálja meg megőrizni a fennálló tűzszünetet.

8

1 Két okot lehet sejteni a Habsburgok békepárti magatartása mellett: vagy valóban igaz volt Károly indoka, és Turguttal szemben kényszerűségből önvédelemből kellett az erő alkalmazása mellett dönteni, vagy pedig egyfajta lassú, biztonsági terjeszkedésnek, pozíció-kiépítésnek a része volt ez a lépés, amellyel Károly - Ferdinánd erdélyi politikájához hasonlóan - pengeélen táncolt, és a valós következményekkel talán még ő maga sem számolt komolyan. Ám minden bizonnyal szeretett volna elkerülni egy nagyobb erejű török támadást, mert abban az esetben nagy kockázatokkal kellett volna számolnia.

8

2 7

4 AT. i. m.: 199. Malvezzi Ferdinándnak, 1550. november 1. 7

5 AT. i. m.: 191. Malvezzi V. Károlynak. 1550. szeptember 18-20. 7

6 Aramont eredetileg azzal a céllal küldték először a Portára 1547-ben. hogy elérje a szultán beavatkozását az észak-afrikai térségben, miután 1544-től újra fellángolt Franciaország és a Habsburgok között az Itáliáért folyó viszály, másrészt az is motiválhatta Franciaországot, hogy az épp abban az évben tető alá hozott német-török tűzszünetet és a két fél közti közeledést zátonyra futtassa. GLOTZBACH, Maria 2008. 123. 7

7 Bécs, Velence és a Porta későbbi kapcsolataira nézve lásd: EKKEHARD, Eickhoff 1970. 7

8 Zeno egyébként ekkor már hivatalosan nem töltött be követi tisztséget, de ennek ellenére csakúgy, mint korábban, ez alkalommal is beleszólt a nagypolitika alakításába, és annak ellenére, hogy már nem viselte hivatalát, a szultán még mindig fogadta személyes kihallgatáson. AT i. m.: 190. Malvezzi Ferdinándnak, 1550. szeptember 18. 7

9 A velencei követek tevékenységével kapcsolatosan általánosságban lásd: WILLY, Andreas 1943. 8

0 AT. i. m.: 206. Malvezzi Ferdinándnak,. 1551. január 21. 8

1 AT. i. m.: 212. V. Károly Malvezzinek, 1551. március 9. 8

2 A császárt valószínűleg az a szellem vezérelte, amely korábban fiához írott intelmeiből is világosan kitűnik, mi szerint „az. uralkodó legfőbb feladata az, hogy ne hagyjon utódjára kevesebb országot, mint amit őkapott". ZOMBORI István 1993. 11. 95