Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan

követjelentések és üzenetek célba érkezzenek. A koraújkori utazók leírásai alapján pontos képet kaphatunk a Sztambulból a császárvárosba küldött levelek átfutási idejéről. Kedvezőnek mondható, nyári időjárási körülmények között legkevesebb 23 napra volt szükség ahhoz, hogy a küldeményt a címzett a kezébe vehesse. Rosszabb időjárás, ill. őszi, téli évszakok idején mindez jóval több időbe, akár 47 napba is beletelhetett.

1

0 A Német-római császárságnak és Bécsnek tehát az általunk tárgyalt időszakban közvetlen képviselete volt a török fővárosban, Konstantinápolyban." Az állandó Habsburg követség azt követően alakult meg, miután Gerhard Veltwyck császári küldött 1547-ben békét kötött Sztambulban a két állam között.

1

2 Még ugyanebben évben két másik fontos esemény is történt Európában, amely megfelelő alapot nyújthatott volna a Habsburgoknak ahhoz, hogy teljes erejükkel a török veszedelemmel elhárítására fordíthassák figyelmüket, illetve elég erőssé váljanak a béke további fenntartásához - mert a törökkel szembeni béke ekkor csupán erő kérdése volt. Március 31-én meghalt I. Ferenc (1515-1547) francia király, V. Károly esküdt ellensége, majd alig egy hónappal később a császár győzelmet aratott Mühlberg mellett az ellene fellázadt protestáns tömörülés, a schmalkaldeni szövetség seregein is, a felkelés vezetője, Fülöp hesseni gróf (1509-1567) pedig megadta magát a Habsburgoknak. Ferenc király halála egyébként jó példa a korszakban tapasztalható szoros francia-török együttműködésre, és kiválóan szemlélteti azt az erős kapcsolatot és egymásra utaltságot, amely a két fél viszonyát jellemezte ekkoriban. Szulejmán ugyanis amint értesült a halálhírről, azonnal követeket menesztett Párizsba, hogy megtudja, az utód, II. Henrik (1547-1559) milyen külpolitikát kíván majd folytatni.

1

3 Az 1547-es év történéseinek a kortársak reményei alapján az oszmánokkal szembeni erősebb császári fellépés lehetőségét kellett volna megalapozniuk, ám a történelem csak részben igazolta a várakozásokat. A sokak által remélt kedvező, török-ellenes fordulat ugyanis nem akart bekövetkezni, annak ellenére, hogy mindkét ügy - amely Károly szemében ha kimondottan nem is, ám a gyakorlatban elsőbbséget élvezett a keleti kérdéshez képest

1

4 - megoldódni látszott. 1

0 BRAUDEL, Fernand 1996. 403. 1

1 Bár a döntések megszületésének szempontjából Konstantinápoly elsősége elvitathatatlan, azt azonban meg kell jegyezni, hogy a budai pasák is idővel egyre fontosabb szerepet töltöttek be a két állam közti viszony alakításában. Egyrészt, kisebb ügyekben maguk is érintkeztek a magyar hatóságokkal, másrészt pedig a központi döntések megszületésében jelentős szerepet kaptak a tőlük érkező tudósítások, és a pasák véleménye a magyar helyzet megítélésekor sokat nyomhatott a latba. FEKETE, Ludwig 1932. XXVI., TAKÁTS Sándor 1912. 1

2 BARTA Gábor 1979. 94. 1

3 BARTA Gábor 1979. 93. 1

4 Károly egy (közel három évtizeddel az általunk vizsgált események előtt) 1519-ben írott levelében a birodalom számára három fő veszélyforrást jelölt meg: a francia királyt, a németországi „eretnekek" mozgalmát, és a török terjeszkedést. A sorrendnek ezúttal kimondottan fontos szerepet tulajdoníthatunk. ZOMBORI István 1993. 84