Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

H. Szilasi Ágota: Állandó és időszaki kiállítások a Dobó István Vármúzeumban (1958-2008). Üzenetük általános közkincs

épület emeletén hét különböző méretű teremben nyertek elhelyezést a Líceumi Képtárból a múzeumba került XVI- XIX. századi olasz, németalföldi, spanyol francia, osztrák, német s magyar festmények. A kiállított anyagot Czobor Ágnes (Szépművészeti Múzeum) és Bodnár Éva (Magyar Nemzeti Galéria) válogatta (több mint 700 miiből 137 db került kiállításra) majd rendezte, s hamarosan egy katalógus is összeállt a korábbi meghatározásokat felülvizsgáló kutatómunkájuk során. Inkább kevesebb művet, de a legkvalitásosabbakat válogatták ki a bemutatáshoz. A líceumi anyagot a megyei és a városi tanácstól, valamint a Kaszinó épületéből származó képekkel egészítették ki, illetve négy festmény került kiállításra a Magyar Nemzeti Galéria letétjeként. (1958. június 29.) Az épület földszintjén folyó munkálatok a történeti kiállításnak készítették elő a tereket. Itt is nyolc terem várta a műtárgyakat. Szempont volt, hogy a kiállítás minél hamarabb megnyitásra kerülhessen, és hogy elsősorban a múzeum saját anyagából származzanak a tárgyak. A minisztériumi Múzeumi Osztály tehát úgy határozott, hogy öt teremben néprajzi, népművészeit anyagot, háromban pedig őslénytani leleteket állítsanak ki. A kivitelezést egyrészt a múzeum dolgozói, másrészt külső segítők végezték. Nagymennyiségű állami vásárlás segítette a kiállítás kortárs népművészeti részének tervezését. A kiállítás rendezésénél különleges hatást értek el azzal, hogy teljes mértékben kizárták a természetes fényt és csak műfényes megvilágítással irányították a látogató figyelmét tárgyról tárgyra. A természettudományi termekben, mely Legányi Ferenc egri gyűjtő több évtizedes kutatásairól adott számot, a geológiai korszakokat színes falakkal különböztették meg. (1958. szeptember 28.) Ugyanekkor adták át rendeltetésének a kazamaták emeleti kaszárnya termeinek kiállítását. Ezzel a kazamaták (Setét-kapu, négy hosszú kaszárnyaterem, rövidebb-hosszabb folyosók, két ágyúterem, és egy bástyaudvar) 1952-ben elindított korszerűsítése egy időre befejeződött. Mint műemléki, építészeti különlegesség, de mint történelmünk hősi időszakának a helyszíne kapott jelentőséget a kaszárnyateremben berendezett várépítés- és eseménytörténetet, valamint a vár régészeti feltárását bemutató kiállítás, a másik teremben pedig régészeti és hadtörténeti anyag volt látható a tárlókban. Az 1952-ben rekonstruált Gárdonyi házat 1961-ben be kellett zárni, de a felújítás után a rekonstrukciónak megfelelően állították helyre a kiállítást. Születésének századik évfordulóján, a nyitás alkalmával készült el az író életútját és a ház bemutatását tartalmazó kis vezető.

9 Ekkorra szinte készen is állt az a kiállítási koncepció, mely lassú átalakulások révén a ma is fontosnak tartott üzenetet már közvetítette a látogatóknak. 9 Gárdonyi. Vezető'a Gárdonyi Géza emlékmúzeumhoz. Eger 1962. Lektorálta: Lőkös István és Tóth László, valamint Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, Eger 1965. írta Nagy Sándor. 351