Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

H. Szilasi Ágota: Állandó és időszaki kiállítások a Dobó István Vármúzeumban (1958-2008). Üzenetük általános közkincs

Rögtön a felköltözéskor, 1957-5 8-ban kezdődött el a gótikus püspöki palota helyreállítása az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával. 1964-re került olyan állapotba, hogy megkezdődhetett benne a vártörténeti kiállítás tervezése. Hosszú ideig tartó anyaggyűjtés előzte meg a vár és város történetére koncentráló, elsősorban helyi ásatási anyag bemutatására törekedő kiállítást, amely 1965. már­cius 15-én nyílt meg. Ekkor adták át a palota földszintjén a „Hősök termét" is, ahová áthozták Dobó István szarkofágjának fedőlapját, melyet korábban a Setét kapuban őriztek. 1 0 A terem hátsó falára vésték fel az 1552-es ostrom ismert hőse­inek névsorát, s a falak mellé az esemény nagyságát hangsúlyozó, Kiss István szobrászművész által készített hat monumentális allegorikus, ám szocreál forma­jegyekkel megformált figura került." S telvén az évtizedek ezek az állandó kiállítások felújításra szorultak. Nem csu­pán az installáció kopott meg, s kívántak maguk köré a tárgyak modernebb környe­zetet, hanem a kutatások, a gyarapodások (vásárlás, ásatás, ajándékozás, restaurálás) révén számtalan új tárgy beillesztése vált fontossá a régi megszokott darabok köré. Az igazgatói székben Bakó Ferencet - aki a kezdeti időszak heroikus munká­ját elvégezte és munkatársaival elvégeztette - Bodó Sándor váltotta. Az ő igazga­tósága során (1979-1989) is látványos dolgok történtek a várban s a kiállítások ar­culatában. Felújításra került a Gárdonyi ház, megújultak a kazamata ágyútermei (1981), majd a román és a gótikus kőtár (1983-84). Az egri vár története állandó kiállítása hosszú előkészület után a Központi Múzeumi Igazgatóság támogatásá­val (1980. március 21.), majd az Egri Képtár is új, modern designt kapott (1981). De új tartalommal nyílt meg a képtár épülete melletti nagy pincében egy állandó bemutató Havassy Péter rendezésében: Kivégzés, tortúra és megszégyenítés a régi Magyarországon címmel (1986) 1 2. A vár területén kívül a város sétáló főutcájá­ban, eredeti helyén nyílt meg a Telekessy patika múzeum 1987-ben 1 3. 1 0 Múzeumunk talán legérdekesebb sorsú tárgyáról van szó: az egri hős fia, Dobó Ferenc által állí­tott síremlék Dobó István fekvő alakját formáló fedőlapjáról. Készítésének időpontját nem ismer­jük, de a XVI. század utolsó harmadára keltezhetjük e magasan képzett mesterek által készített tumbát. A hányatott sorsú síremlék fedőlapját a legújabb kutatások szerint 1832-ben hozták a csa­lád ősi birtokáról, Dobóruszkáról Egerbe. A különböző hagyományok és a fellelt adatok összeve­tése után valószínűsíthető, hogy Butler János gróf bontatta ki a már másodlagos helyéről, a rusz­kai templom oldalfalából, s ő hozatta Egerbe. Ajándékul szánta Pyrker János László egri érsek­nek, aki a vár területén helyezte el - mondhatnánk azt, hogy állította ki - a Setét kapuban, melyet ez alkalomból Dobó-kápolnának nevezett el. 1 1 Sugár István 1976-ban írt a hősök terméhez egy kiállítási vezetőt „Dobó István síremléke. Az eg­ri vár Hősök Terme" címmel. Ujabb, bővített kiadása: Sugár István Dobó István síremléke, (é.n.) 1 2 A kiállítás forgatókönyvét írta és a kiállítást rendezte Havassy Péter. A kiállítás-vezetőt írta és szaktanácsadóként közreműködött: Pandula Attila. A kiállítás a Mátra-Bükki Intézőbizottság anyagi támogatásával valósult meg. A vezető német nyelvű rezümét tartalmaz. 1 3 LÖFFLER Erzsébet 1989-90.675-689. 352

Next

/
Oldalképek
Tartalom