Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Deák Endre: A restaurátori és műtárgyvédelmi tevékenység a Dobó István Vármúzeum megalakulásától napjainkig

tevékenység a különböző kiállítások, műtárgyraktárak, tájházak sokasága az 1993-as raktárköltöztetés, kikényszerített egy komplexebb látásmódot. Emellett változatlanul fontosnak tartjuk, és munkánk alapcélja a kezdetektől, az egyes tárgyak igényes, színvonalas restaurálása. Ez a szemléletváltozás a restaurátori horizont tágulása hozta magával az osztály munkájában a műtárgyvédelmi tevékenység továbbfejlődését. Ennek lényege leegyszerűsítve, hogy ne utólag, a kialakult problémára reagáljunk, hanem lehetőség szerint előzzük meg azt. Ebben az időszakban kezdődött a gyűjteményi raktárak, kiállítások klimatizációs viszonyainak, a tárgyak állapotának folyamatos megfigyelése, ellenőrzése. Ezzel párhuzamosan a pályázati és egyéb anyagi lehetőségek által megengedett mértékben vásároltunk mobil klímaberendezéseket a kiállítások, raktárak klimatikus javítására. 1995-től rendszeresen mérjük, dokumentáljuk a kiállítások, raktárak klimatikus viszonyait. Úgy gondolom, hogy országos viszonylatban is az úttörők között voltunk ezen a téren, hiszen általános múzeumi gyakorlattá csak jóval később vált ez a tevékenység. Az 1993-as raktárköltöztetés munkamódszereink bővülését is eredményezte, hiszen ekkor kezdtük el a műtárgyak gázban történő fertőtlenítését. Eleinte egy speciálisan erre a célra készült műanyag gázosító sátorban, ún. buborékkamrában végeztük a műveletet - ennek alkalmazhatósága azonban korlátozottnak, nehézkesnek bizonyult. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gázos fertőtlenítés egy igen jó, hatékony és gyors módszer, de hogy alkalmazható legyen a raktári adottságokhoz változtattunk rajta, adaptáltuk az alkalmazás helyi körülményeihez, mellőzve a gázosító sátrat. így végeztünk fertőtlenítést egyes raktárakat, több raktárat, épületszárnyat vagy teljes épületet belülről leszigetelve (pl. Dobó u. 12., GyöngyösWiltner-ház, Gyöngyös-Orczy-kastély, Gárdonyi-ház, tájházak), vagy teljes épületet kívülről légmentesen leszigetelve, becsomagolva (Gyergyószentmiklós, vízimalom+lakóház). E módszer iránt más múzeumok részéről is érdeklődés mutatkozott, tehát országos kihatása is volt (és jelenleg is van) az ilyen irányú tevékenységünknek. Teljes raktárak, gyűjteményi, kiállítási anyagegységek fertőtlenítését végeztük el igen sok intézményben (pl. Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, de vidéken is Makótól Sárospatakon át Komáromig). Restaurátori munkánk során mindig nagy figyelmet fordítottunk az egészségvédelemre. Az egészségre ártalmas, veszélyes vegyszerek, anyagok helyett a célnak megfelelő, de kevésbé veszélyeseket, vagy kevesebb vegyszert igénylő eljárást alkalmazunk - természetesen a restaurálás színvonalából nem engedve. A lehetőségekhez képest próbáltuk javítani a munkakörülményeket is. A kézi fertőtlenítési munka helyett bevezetett gázos fertőtlenítés is sok egészségügyi veszélyforrást küszöböl ki. A rendszeres orvosi ellenőrző vizsgálatok is egészségvédelmünket szolgálják. Továbblépési lehetőséget a jövőben a tervezett új műtárgyvédelmi és raktárbázis jelenthet, mely Eger külterületén kerülne kiépítésre. Ebben az objektumban 343