Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Misóczki Lajos: Turisztikai és természetvédelemi törekvések a Mátravidéken a XIX-XX. század fordulójától 1950-ig

forgalom és gazdaságosság ilyen kapcsolata! Napjainkban, a XXI. században is élő gondolat!) Az adottság és lehetőség utalás volt arra, hogy „a phylloxera-vész folytán... bekövetkezendő hét szűk esztendő alatti nyomoron enyhíteni lehet"

2

4, amelyet a szőlők pusztulása idézett elő a Mátravidéken és az akkori Magyarország többi, 22 borvidékén is.

2

5 A filoxera-vész szörnyű következményein enyhítő természetjárás-idegenforgalom ügye több jelenlévőt késztetett hozzászólásra általában közegészségügyi - főleg a direkttermő szőlők (nova - M. L.) ellenében - és a gazdálkodás, gazdaságosság vonatkozásában, de azokról alig maradt feljegyzés. Voltak, akik a turisztika-turizmus fejlesztését átfogó módon vizsgálták a gazdaságosság érdekeinek céljával. Valamely hely vagy turisztikai körzet vagy kirándulóvidék érdekében 1.) A közút vagy a domborzat adottságainak megfelelően vasútvonal nyitásával képzelték el az idegenforgalomra érdemesített helyeket. „Nagy utasforgalom, élénk idegenforgalom "

2

6 - hangzott az egyik hozzászóló jelmondata. 2.) Voltak, akik „a történelmi értékű helységek" idegenforgalmára esküdtek. 3.) Mások a meglévő fürdőhelyek propagálásán túl újak „bekapcsolására" számítottak. 4.) Sokan a szállodák számának emelése mellett kardoskodtak. 5.) Akadt, aki a turisztika, turizmus kiszolgálóinak (az idegenforgalomban dolgozóknak, keresőknek - M. L.), az azzal foglalkozóknak és abból megélőknek létszámnövelését várta. 6.) Csaknem mindegyik felszólaló fontosnak tartotta a fürdőhelyek, üdülőhelyek, kirándulóhelyek hazai, sőt külföldi reklámozását. 7.) Többen is méltatták Gyöngyös kiemelkedően jelentős kezdeményezését a Benén folyó Heves megyei Orvos-Gyógyszerész Egylet közgyűlésének, Észak-Magyarország küldötteit is fogadó lebonyolításáért.

2

7 Június 28-án a közgyűlés elnöksége Kandra tanulmányának záró fejezete címét kölcsönözte a tanácskozást befejező témához. Lehet, a gyöngyösiek újabb érveket állítottak Bene fejlesztésére. Dr. Gergely ismét előhozta, „Benét turisztikai tájközponttá, országos üdülőhellyé, klimatikus gyógyfürdőhellyé kell nyilvánítani '\

2

8 Erre vonatkozóan a megjelentek határozatot fogadtak el. Arról is határoztak, hogy dr. Hanák („a gyöngyösi közügyek mindenese"), írja meg a közgyűlés három napjának történetét, és felkérték, hogy azt, az MO kiadásában, nyomdai úton jelentesse meg.

2

9 2

4 Uo. A Mátra, 1889. aug. 4., 41. 2

5 MATELKOVITS Sándor-SZTERÉNYI József 1897. 550-590. 26 GYVT VB MO 1890. jún. 27-28. T. 2

7 Uo. 2

8 Uo. 2

9 Uo. Ez nem teljesülhetett. Ugyanis dr. Hanák Kolost lekötötték a növekvő közéleti és MO egyesületi munkái. Miután 1897-ben a magyar királyi ítélőtábla kinevezett bírója lett, Gyöngyösön alig tartózkodott, mert Budapestre költözött. Fővárosi Lapok. 1897. ápr. 7., 2. Gyöngyösi Újság, 1897. ápr., 17. sz., 2. 241