Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza

zad elejére híres búcsújáró hely volt. Egy 1359-ben kelt pápai bulla Johannes de Keech de Agria ferences nevét említi. A század második felében négy alkalommal tartottak ferences rendtartományi gyűlést Egerben.

2

0 A XV. század első felében betelepedtek az országba a rend obszerváns irányzatához tartozó ferencesek is, akik külön rendtartományba szerveződtek.. A regula szigorúbb megtartásának a konventuálisok között is egyre több követője lett, ezért kolostoraik legnagyobb része a század második felében az obszerváns rendtartományhoz csatlakozott. 1492 körül az egri konventuálisok is ezt az utat választották.

2

1 Eger 1552. évi ostroma miatt a ferencesek elmenekültek a városból. A törökök ágyúik egy részét a kolostor kertjébe telepítették, ahonnan közvetlen irányzással lőni tudták a vár leggyengébb pontját, a mintegy 150 méterre álló Föld- és Tömlöcbástyát. A hadiesemények következtében a kolostor teljesen leégett. 1553-ban a visszatérő szerzetesek megkísérelték a kolostort újjáépíteni, de ebben Bornemissza Gergely várkapitánya megakadályozta őket.

2

2 A törökök által 1596-ban elfoglalt városban az 1687. évi visszafoglalásig nem éltek szerzetesek. A templom és a kolostor építészettörténeti adatai Féja István atya már 1699-ben megkezdte az adományok gyűjtését egy új templom építéséhez. 1702-ben a Szepesi Kamarától kértek támogatást, hogy a volt török mecsetet kőboltozatos szentéllyé alakíthassák át. Az istentiszteleteket 1712-ig ebben végezték, mert a templom 1715/16-ra is csak részben készült el. 1717-ben már elkészült a hajó festett famennyezete is. 1749-ben építették meg az új sekrestyét és a kápolnát. (Leltár 2-3, 22.) Ekkor a templom tetőzete pusztulófélben volt, a diadalív fala annyira megrepedt, hogy az összeomlás fenyegette. (Leltár 8, 13.) 1757. július 4-én egy nagy árvíz súlyosan megrongálta a régi templomot. 1766-ban Horváth Fortunatus házfőnök levelet küldött a városhoz, amelyben azt közölte, hogy a nagy esőzések miatt a kápolna és a szentély falán nagy repedések keletkeztek. Újabb esőktől, nagy széltől, vagy vízáradástól a templom és a lauretomi 2

0 KOVÁCS Béla 1966. 74-75. - HMM III. 362. 2

1 Ezt a folyamatot tükrözi a Fenesy György püspök (1686-1699) által 1692-ben végzett vizsgálat döntése is. Az 1687-ben betelepedő ferencesek és minoriták között ugyanis vita támadt arról, hogy melyik rend szerzetesei kerültek először a városba. A püspöki döntés megállapította, hogy több mint kétszáz évvel ezelőtt ugyan a konventuálisok éltek Egerben, de 1492-ben pápai rendelkezésre az egri egyházmegyében előbb csak néhány rendházukat, később azonban mindegyiket az obszervánsoknak kellett átadni. HMM III. 362. 2

2 Kegyes ferences hagyomány szerint egy szerzetest Bornemissza Gergely még keresztre is feszíttetett. SUGÁR István 1984. 92. 139