Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza
kápolna 2 3 leomlana. A templom fazsindelyes fedése már teljesen elkorhadt, alig lehet javítani. 2 4 Az új templom alapkövét 1758. március 27-én tették le, felszentelése 1773. április 18-án történt. 2 5 Ezután a régi templomot lebontották. A szerzetesek kezdetben a telken álló öt törökkori házban laktak, amelyek azonban a Rákóczi-szabadságharc alatt 1705-ben leégtek. Feltehetően ezek helyén, a romok alapos átépítésével alakítottak ki egy kisméretű, földszintes lakószárnyat. 1733 előtt azonban már megkezdték a rendház bővítését úgy, hogy a régi épület mellé két egyemeletes szárnyat építettek. Az építkezéshez 1735-ben a városi tanácstól kértek pénzbeli támogatást, 1737-ben a vármegyétől kaptak erre 24 forintot. Az 1757. évi árvíz a rendház épületeit is megrongálta. Az új rendház alapkövét csak 1772-ben tették le, és az építkezés előrehaladtával a régi épületeket fokozatosan bontották el. 2 6 A telek beépítési vázrajza Az Inventarium készítője nemcsak az ingóságokat vette leltárba, hanem a telek, az épületek, illetve az azokban lévő helyiségek méreteit is pontosan megadta Ezek legnagyobb alapegysége a bécsi öl, illetve ennek kisebb részei, a láb és a hüvelyk voltak. 27 A város 1690-ben készült házösszeírása szerint a minoritáknak átadott telek egyik mérete 21 öl (39,82 m), a másik pedig 71 öl (134,62 m) volt. 2 8 Ezeket azonban nem lehet összevetni sem a telek 1688. évi vázrajzával, sem az 1753-ban készült térkép telekhatárával, sem a Leltár 99-121. pontjaiban leírt méretekkel. A D-i telekszomszéd 1690-ben Noszvaj egykori török földbirtokosa, a keresztény hitre áttért újkeresztény Noszvaji Ferenc volt, aki 1697-ben örökvallási iratot 2 3 Egy XV. századi leírás szerint Szűz Mária kőből épített názáreti házát az angyalok 1291-ben a levegőbe emelték és átmenekítették a dalmáciai Tersatto városába. A helybeli lakosok elbizakodottsága miatt 1294-ben az angyalok átvitték az Adriai-tenger túlsó oldalára, a loretoi dombra.- A ház másolatát több országban felépítették, a történelmi Magyarország területén 22 loretoi kápolnáról van tudomásunk: MKL VIII. 94, 103 Loreto, loretoi kápolna. 2 4 HMM II. 237. 2 5 HMM II. 239. 2 6 HMM II. 236-239 2 7 Az egyes méretek közötti összefüggés: 1 öl = 6 láb, 1 láb = 12 hüvelyk. Ezeknek a mai méterrendszerre átszámított értékei: 1 öl = 1896 cm, 1 láb = 31,6 cm, 1 hüvelyk: 2,63 cm. - A felmérésnél nem volt szükség különösebb mérnöki tudásra. A pontos méréshez elegendő volt három, az alapméretekre osztott mérőrúd, a hosszabb távolságoknál a körzőhöz hasonló és egy öl szártávolságra nyitott és fixen rögzített baktató öl, vagy egy csomózott mérőkötél. 2 8 KOVÁCS Béla 2006. 122. 140
