Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza

A harmadik probléma az, hogy a középkori ferencesek templomának és ko­lostorának egyértelműen bizonyítható helyét (a Szaicz Leó utcában álló mai szer­vita templom és rendház telkét) 1 6 a szerzők megkérdőjelezik, mert egyházi hagyo­mányra hivatkozva ezt a klarissza apácák kolostorának vélelmezik. 1 7 Félreérthető és további zavart okozó a kötetnek egy másik helyén olvasható szövegrésze is, amely szerint a ferencesek „ 1307-ben nagy telket kapnak a püspöktől, amely nyu­gatra az Eger folyóig ért, tehát a patak keleti partján (talán a Buttler ház helyén). Szűz Máriáról nevezett templomuk híres búcsújáró hely... Mellettük volt a har­madrendű apácák (beginák) háza is. (1357: DL 96361. 1402: Dl 89713. " A szóban forgó telek azonban nem lehetett a kolostor telke, mert ezt 1326-ban a ferencesek azért adták el 10 márkáért Péter egri kanonoknak, hogy kolostoruk öreg falait ki tudják javítani. 1 8 A Miklós őrkanonok és egri püspöki vikárius által 1357-ban kiadott oklevél nem említi a beginák házát, hanem arra kötelezi Visnyói István három fiát, hogy Skolasztika nevű mostohaanyjuknak, az egri Szűz Mária egyház beginájának a már korábban megítélt 5-5 királyi forintot hiánytalanul fizessék ki. A beginák szerzetesi fogadalmat nem tettek, ezért nem apácák, hanem világi személyek voltak. Egy részük közösségben lakott, legtöbben azonban világi életet éltek és környezetükben rendszeresen gyakorolták az irgalmasság testi cselekede­teit. Lelkiéletük gondozását általában a koldulórendek szerzetesei vállalták ma­gukra. Skolasztika is ilyen asszony lehetett, ezért személyének említéséből nem lehet közösségben élő beginák házára következtetni, illetve ezt a nem létező házat klarissza kolostornak megtenni. A ferencesek Egerben történő megtelepedésének időpontját az egyháztörténé­szek közül egyesek 123l-re, mások 1239-re, vagy a XIV. század harmincas évei­re teszik. A XVIII. században írt egri ferences História Domus szerint ez csak 1481 körül történt. 1 9 Nagy valószínűség szerint a XIII. század második felében már biztosan itt éltek a konventuális ferencesek. A kolostor lakói közül már 1306­ból ismerjük Jakab gvárdián és Mihály lector nevét, akik András egri püspök 1275-ben kelt oklevelét írták át. A fentebb említett nagy telket Márton püspök adományozta neki. A Boldogasszony tiszteletére szentelt templomuk a XIV. szá­1 6 KOVÁCS Béla 1966. 74-75. 1 7 HMM II. 362, 478. - A női rendet 1212-ben alapította Assisi (Szent) Ferenc követője (Szent) Klá­ra, Ordo Sororum Pauperum (Szegény Nővérek Rendje) néven. Az alapító halála (1253), illetve szenttéavatása (1255) után a rend neve Ordo Monialium Sanctae Clarae lett, amely a magyar klarissza névadás alapja. Vö: MKL VII. 6. klarisszák címszó. I S KOVÁCS Béla 1966. 75. 1 9 HMM I. 362. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom