Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Komjáti Zoltán: Adalékok Gróf Koháry István (1649-1731) Heves vármegyei birtokviszonyaihoz

Adatokat, melyek Koháry Istvánról való kötődéséről szólnak, csak két helyen találunk a Heves Megyei Levéltárban. Mindkettő egy bizonyos Hasznos területén található malom ügyének felülvizsgálatára és bizottság kiküldésére kéri fel a vármegyei bizottságot („...occasione cestimationis certce molce, vulgo Új malom vocare in territorio Possessionis Hasznos,.."

3

6 és „...ratione cestimationis certce molce in praefatce Possessionis Hasznos Territorio existentis habitce Új malom vocatce... "

3

7). Az 1713-as esetben Balogh János, Balogh Mihály és társbirtokosaik („cointeressati compossessores") ellen kérte Bajtai István Koháry nevében a bizottságot (amit a megyei bíróság ki is küldött)

3

8, míg az 1715-ös esetben Literáti János procurator [jogi képviselő] kérte Csala Sándor szolgabíró kiküldését Balogh János és Serfőző János ellen, és a kiszállás szokásos, törvényszabta díját is kifizette.

3

9 Pata Mai neve Gyöngyöspata. A helység 1647-ben került Koháry István apjának birtokába. A Forgách-család zálogosította el neki birtokrészét, míg a másik többségi tulajdonos Nyáry Borbála révén, báró Haller György volt.

4

0 Az idősebb Koháry halála után kiadott jogbiztosító okirat már említi Gyöngyöspatát a család birtokában, Gyöngyössel és Gyöngyöstarjánnal együtt.

4

1 Mikor Heves megye hadszíntérré változott 1686/1687-ben, a falu lakossága sokat szenvedett a mindkét részről bőségesen kivetett adók teljesítése miatt, de helyben vészelte át a viszontagságokkal teli éveket - erre utalnak a megyebeli adóösszeírások, melyeken több név azonosnak mutatkozik a korszak előtt és után. A Koháry-család tagjai együttesen bírták javaikat, és jövedelmeiket is az „aequalis rata'

1 és „reciprocalis successio" értelmében osztották fel a család tagjai egymás között. Az Országos Levéltárban, a Károlyi-anyagban található egy olyan adókimutatás bizonyos Nógrád és Heves megyei helységekből származó járandóságokról, amelyben Gyöngyöspatáról is szó van. Az irat közvetlenül Koháry János 1697-es halála után keletkezhetett, erre utal, hogy gyakorta emlegeti „Szegény János ur"-at. A Patára kivetett adó 72 magyar forintot, azaz 60 rajnai aranyforintot tett ki, amin egyenlően osztoztak a még élő családtagok (István, Farkas és Judit), sőt a Koháry János után járó adórész is hármukra szállt. Ugyanezen iraton szerepel a 3

6 HML, IV-1/a, 13. könyv, 265. 3

7 HML, IV-l/a, 13. könyv, 699-700. 3

8 HML, IV-l/a, 13. könyv, 265. 3

9 HML, IV-l/a, 13. könyv, 699-700. 4

0 SOÓS Imre 1975. 231. 4

1 MOL P 392, Lad. 55. No 34. 120