Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Komjáti Zoltán: Adalékok Gróf Koháry István (1649-1731) Heves vármegyei birtokviszonyaihoz

A tanulmány során ismertetni fogom az összes Koháry-birtokot, s levéltári források alapján betekintést próbálok nyújtani a főúr XVII-XVIII. századi birtoklástörténetébe. Sajnálatos módon a Heves megyei Koháry-javakról szóló kimutatások száma nagyon csekély a honti és nógrádi, illetve alföldi részekről szóló iratokkal összehasonlítva. Hort „Horth" néven szerepel a korabeli iratokban 1250-től. Koháry kezébe nagyanyai leszármazotti jogon került a következő módon. Bosnyák Tamás fiileki főkapitányként kapta Hortot 1614-ben II. Mátyástól. Bosnyák Tamás lánya, Judit, Balassa II. Imre gyarmati főkapitány felesége lett. Bosnyák Tamás 1635-ös végrendeletében lányára hagyta Hortot, Adáccsal + a hasznosi és apci portiokkal együtt.

5 Innentől kezdve a Balassa-családé Hort a Thököly-felkelésig, mikor is Balassa III. Imrét a Thökölyhez való csatlakozása miatt azzal büntették, hogy a királyi fiscus elkobozta a vagyonát. Koháry Farkas 1684. november 1-i levelében arra kérte I. Lipótot, adományozzon az édesanyjuk, Balassa Judit jogán járó falvakat a Divény várához tartozó birtokrészekből, hogy a Munkácson raboskodó Koháry István és a Makovicán ugyancsak fogva tartott fivére, János váltságdíját ki tudják fizetni. Kérését teljesítették, és többek között a család megkapta Hortot, Adácsot és Viszneket.

6 Ám találunk olyan iratot is, mely 1682-re teszi Hort Koháry általi megszerzését, mégpedig kiváltással, 1500 forintért.

7 A viszonylag békés életet 1685-ben megzavarta a hadak járása, és a falu sokat szenvedett a váltakozó kimenetelű harcok folyamán, mivel akár császári katonákról volt szó, akár a török vonult fel, mindenképpen a falu népét kezdte zaklatni óriási kivetett adókkal. A falu lakossága a sok kíméletlen sarcolás hatására elvándorolt, amiről ékesen tanúskodik az alábbi levélrészlet, mely a megyei közgyűlés egyik megfigyelőjének jelentéséből származik: „...a horti bíró megszegvén szavát...az szegénységet a Töröknél sok adósságban hagyta vala, akiket, hogy némely falu lakosit az Török rútul csigázta, sokan a szegénység közül is elszöktek...mások is napról napra szöktön szöknek, ki katonaságra, ki hajdúságra... "

8 Soós Imre kutatásai szerint a falu a török kiűzése után helyet változtatott, és itt kezdte meg új életét.

9 A rendelkezésre álló korabeli dokumentumok között található egy Koháry István által pecséttel hitelesített elismerő okirat, melyet 1699. március 30-án írtak 5 MOL P 392 Lad. 55. No 31. 6 MOLE 147 Fase. 16. No 37. 7 MOL P 392 Lad. 55. No 60. 8 HML IV-l/b, 7. doboz, 1685: 53 9 SOÓS Imre 1955. 39. 113