Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Komjáti Zoltán: Adalékok Gróf Koháry István (1649-1731) Heves vármegyei birtokviszonyaihoz

alá, s melyben Pinnyei Jánostól, a Bosnyák-család felosztási biztosától a saját kezébe átvette Hortot és Adácsot.

1

0 Koháry Istvánnak Horttal kapcsolatban rendezendő ügye támadt Zichy István özvegyével, s annak fiával, Zichy Ádámmal. Az 1700. november 29-én megkötött kontraktus „költséget, fáradtságot és gyűlölséget távoztatni akarván" megfelelően rendezte a felek problémáit, mely Hortra vonatkozóan a következőkből állt a szerződés 1. pontja szerint: „...Jóllehet azon őfelsége kegyelmes donatiojaban [adományában], mellyet említett néhai gróf Zichy Istvánnak, feleségének, Várkonyi Amadé Magdolna asszonynak Divény vára és azon donatioban specificalt [feltüntetett, számbavett] jószágok iránt adatott néminemű jószága is a Bosnyáki Famíliának, mellyek örökösön soha azon Divény várához nem tartoznak is, inseraltattak [besoroltattak] úgy mint...Hort, Adács...Heves vármegyében vannak. Mindazonáltal ezen specificalt Bosnyáki Famíliát concernalo [illető, ahhoz tartozó] jószágokat a specificalt Zichi Familia, említett Koháry Familianak...engedtek; Semminemű jusst [jogot] mindezekből maguknak és maradékuknak fenn nem tartanak... "" Tehát I. Lipót a divényi birtoktestből a Koháryaknak és a Zichyeknek is adományozott, csakhogy a három heves megyei helység is bekerült a Zichyek adomány levelébe, holott az már 1684-ben ki lett osztva a Koháryaknak. 1720-1724 között a megyei levéltár jegyzőkönyveinek tanúsága szerint egyfajta „engedetlenségi mozgalom" indult meg az egri püspöknek járó tized beszedése ürügyén a Koháry-birtokokon, s komoly vitákra adott okot ez a nézeteltérés, ugyanis a főúr többek között Horton is megtiltotta a püspöknek a decima beszedését, amiből természetesen a főpap nem engedett.

1

2 Koháry István 1727. augusztus 3-án, Csábrágról keltezett levelében a horti jobbágyság terheinek enyhítését kérte a vármegyétől: „...Nyavalyás, pusztulásra jutott horti jobbágyaimnak miben légyen dolgok, nem kétlem, tudtára lehet az Tekintetes Nemes Vármegyének, kik egyébiránt is ország útjában levén, az közönséges terheknek súlya, s az szüntelenül való condescendens [oda beszállásolt] militia [katonaság] miatt annyira jutottanak, ha az Nemes Vármegye nem méltóztatik hozzájuk könyörületességgel lenni, kénytelenítetnek lakó helyeknek pusztán hagyásával el bújdosni. Kérem azért a Tekintetes Nemes Vármegyét, méltóztassék terheknek könnyebbítésével, mellettek való instantiamra [kérelmemre] az bujdosástól őket megmenteni... "

1

3 1

0 MOL P419 Fase. 23. No 32. 1

1 MOL P 392 Lad. 61. No 13. 1

2 HML IV-l/a, 14. könyv, 354-355.; IV-l/b, 27. doboz, 1721:81; Uo. 1722:30, IV-l/a, 14. könyv, 542-543. 1

3 HML IV-l/b, 32. doboz, 1727: 78