Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Komjáti Zoltán: Adalékok Gróf Koháry István (1649-1731) Heves vármegyei birtokviszonyaihoz

Komjáti Zoltán ADALÉKOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN (1649-1731) HEVES VÁRMEGYEI BIRTOKVISZONYAIHOZ Bevezetés Heves megye XVII-XVIIL századi történetének egyik jelentős szereplőjéről, gróf Koháry Istvánról (1649-1731) szinte alig van tudomásunk, holott levéltári iratokban gazdag leletegyüttes és utalás található alapos utánajárás után a főúr helyi vonatkozásairól. Bár alapvetően nem originálisán helybeli (szinte mindig családja ősi székhelyén, a Hont megyei Csábrág várában töltötte idejét), a megye életére gyakorolt hatása ha nem is monumentálisnak, de igen jelentősnek mondható mind katonai, mind közigazgatási, s nem utolsó sorban kulturális aspektusból tekintve. Pontokba szedve a róla való legjelentősebb tudnivalókat, szeretném megmutatni tevékenységének sokrétű voltát, illetve kapcsolódását nemzeti történetünk ismertebb alakjaihoz. Felmenői mindkét ágon hírneves törökverő, királyhű főnemesek, a végvári harcokban jeleskedő katonák: anyai dédnagyatyja, Bosnyák Tamás füleki várkapitányként szolgálta a magyar királyt, édesapja, senior István is szintén Fülek várkapitányi tisztét töltötte be 1664-es haláláig; atyai nagyapja, Koháry Péter Érsekújvár kapitányaként vette fel a harcot Bethlen Gábor hadaival. Korabeli jeles, az ország sorsát irányító főúri családokkal állt rokonságban: édesanyja révén rokonaként tisztelhette a költő Balassa Bálintot, Wesselényi Ferenc nádort, ő maga pedig nagybátyja volt annak a Barkóczy Krisztinának, aki gróf Károlyi Sándor felesége lett (Koháry Istvánt egyébként Károlyi Sándorhoz is szívélyes barátság fűzte). Rokonai királyhűségének jutalmaként több birtokot örökölt Heves vármegyében (Gyöngyösön, Patán, Tarjánban, Horton, Apcon, Viszneken, Adácson és Hasznoson), s ezek után jelentős jövedelemmel rendelkezett. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2008. 111