Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Komjáti Zoltán: Adalékok Gróf Koháry István (1649-1731) Heves vármegyei birtokviszonyaihoz

1667 és 1682 között Fülek főkapitánya

1, egyben az összevont „hármas vármegye" katonai és rendfenntartó erejének vezetője, s itt levő birtokai után így a megyei közgyűlés mindenkori tagja is. 1687-ben Eger ostromának ő az egyik parancsnoka, aki jobb keze súlyos sérülésével adta vérét a megye felszabadulásáért. Aktív maecenasként pártolta a kultúra és a tudományok felvirágzását a megyében (ő maga is egyébként egyetemi tanulmányokat végzett a bécsi egyetemen!), buzgó keresztényként a betegségek, járványok, szegénység enyhítésére szociális alapítványokat tett nagyobb összegekben. Bőséges vagyonát nem szórakozta el öncélúan, hanem hasznos, üdvös dolgok gyarapítására szentelte. Gróf Koháry István birtokai Heves vármegyében Heves vármegye az 1569. évi III. dekrétum 52. cikkelye l.§-a alapján, az 1876. évi XXXIII. törvénycikk életbe léptéig egy közigazgatási egységet képzett KülsőSzolnok vármegyével

2 (Comitatus Hevessiensis et Exterioris Szolnok), de mégis elegendő a szűkebb értelemben vett Heves vármegyét megvizsgálni, mivel egészen biztos, hogy Koháry-birtok nem található a külső-szolnoki részen. A Koháry-javak nagy többsége Hont és Nógrád vármegyékben terült el, birtoknagyság szempontjából harmadik helyen a Heves vármegyei birtokok álltak, míg utána a Pest-Pilis-Solt vármegyei, alföldi részen fellelhető possessiók következtek, köztük Kecskemét mezőváros egy részével. Heves vármegyét három területi részre osztották fel 1692-ben

3, és ennek alapján a Koháry-birtokok a gyöngyösi járásban helyezkedtek el, Gyöngyös és Hatvan környékén. Ezek a birtokok a következők voltak: Gyöngyös egy része, (Gyöngyös)Tarján, (Gyöngyös)Pata, Hasznos, Apc, Adács, Hort, Visznek.

4 1 Az Udvari Haditanács 1706 novemberében kelt, Koháry István szolgálati idejéről való kimutatásában az szerepel, hogy 1664. augusztus 1-étől tartották nyilván, mint füleki főkapitányt (MOL C 1287. No 14260., SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.). Ám zsenge kora miatt nem foglalhatta el posztját, csak 1667-ben. Koháry István füleki főkapitányságának első említésére nézve, a következő két levélcímzést találtam olyan hivatalos méltóságot és magas katonai rangot viselő személyek őhozzá írt levelében, mely személyek egészen biztosan tisztában voltak az ő tisztségében. Egyrészt Szelepcsényi György esztergomi érsek és nádori helytartó levelcímzése 1667. június 19-ről: „Spectabiii ac Magnifico Domino Stephano Koháry, Sacra' Ca'sara' Regiceque Majestatis Prtesidy Fülekiensis Supremo Capitaneo" (MOL P 1992, 1. csomó, 7. tétel, B., 1667. június 19.). Másrészt Louis Radout des Souches tábornok, a felső-magyarországi hadak császári fővezérének levélcímzése 1667. december 7-ről: „ Spectabiii et Magnifico Domino Stephano Koháry Prcesidy Fulleggiensis Supremo Capitaneo" (MOL P1992, 1. csomó, 7. tétel, B.,1667. december 7.). 2 BOROVSZKY Samu 1909. 1. 3 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. IV. 34. 4 Uo. 50. 112