Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan

kel, amelyet a török ekkor már sértésnek vett. A szultáni díván parancsaiból értesülhetünk arról, hogy 1552 februárjában Ferdinánd a portára küldött egy levelet, ám a török magatartása ekkora már jelentősen megváltozott a korábbiakkal szemben. A díván meglepő instrukciót küldött február 4-én a ruméliai beglerbégnek, aki Sztambulba továbbította volna Ferdinánd üzenetét. Az utasításban kiemelték, hogy mivel a király üzenetét nem „rendes követ" hozta, hanem közönséges alattvaló, így nem helyes dolog azt átvenni, és foglalkozni vele, továbbá előirányozták, hogy a bég a levél kézbesítőjét is szigorúan büntesse meg ura tiszteletlensége miatt.

13

9 A leírtak után, az 1552-es hadjárat keleti előzményeinek ismeretében már elegendő információval rendelkezünk ahhoz, hogy véleményt alkossunk a két fél politikájával kapcsolatosan. A török oldalt vizsgálva meg kell említeni, hogy a kétfrontos háborút illetően beigazolódtak Szulejmán félelmei, ugyanis a porta a nélkül vágott bele az 1552-es hadjáratba, hogy keleti hátországát, a perzsa frontot biztosította volna, amely politika - mint az várható volt - megbosszulta magát. Szulejmán ugyanis engedve a portai, Európa-ellenes pártnak és Rüsztem pasának, továbbá felingerelve Ferdinánd lépéseitől, úgy vágott bele a Magyarország elleni támadásba, hogy nem tudott korábban sem győzelmet aratni, sem békét kötni keleten. Miközben ugyanis a törökök erejük javát Magyarországra koncentrálták, addig Tahmaszp sah igyekezvén kihasználni a kínálkozó lehetőséget, támadást indított ősi ellensége ellen, amelynek célja Mezopotámia és Szíria meghódítása lett volna. Bár a perzsák e nagyszabású terveiket nem, de azt mindenképpen sikerként könyvelhették el maguknak, hogy az oszmánokat kiűzték Kurdisztánból, a sah fia pedig az Erzerum-i

140 török pasa felett aratott nagyszabású győzelmet. Sokat mondó információ, hogy a legyőzött erzerumi pasa segítségkérő levelére szultánja hadsereget nem, csak egy bátorító üzenetet tudott szorult helyzetben lévő alattvalójának küldeni.

14

1 Miközben megindult a törökök nagy támadása Magyarország ellen, a történelem újabb ékes bizonyítékot szolgáltatott a franciák és az oszmánok szoros kapcsolatára. A díván 1552. június 19-én keltezett parancsa szerint ugyanis az eddig ellenségnek tekintett pápai állam tengerpartját és a környező vizeket innentől fogva tilos volt háborgatni az oszmán flottának, illetve a szolgálatukban álló kalózoknak.

14

2 Az ok kézenfekvő volt: Franciaország és a pápai állam között éppen békesség köszöntött be, és a franciák diplomáciájukon keresztül így próbáltak meg védettséget biztosítani szomszédjuk számára. A parancs kiemeli, hogy a keresztény 13

9 DÁVID Géza - FODOR Pál 2005. 38. A nem rendes követ által hozott bécsi levelek továbbításának megtiltása 1552. február 4. 14

0 Erzeum város az Eufrátesz mellékfolyója, a Karaszu mellett. 14

1 SALENTINY, Fernand 1998. 83-84. 14

2 DÁVID Géza - FODOR Pál 253-254. A pápa és más franciabarát országok földjének megkímélése. 1552. június 19. 104