Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kriston Vízi József: „Őrzőnek rendeltek engem…” Hevesy Sándor és temploma a nyírségi Balkányban

vagy a lajosvárosi (az úgynevezett „kanadai" városrészben lévő) római katolikus templom. Még csak negyvenes éveit tapossa, amikor is „Eger város örökös főmérnöke" címmel ruházzák fel! 1958-ban az ő kezdeményezésére hozták létre az Egri Műemléki Bizottságot; az ő (tanácsi osztály) vezetősége alatt kezdődött el a Belváros ipartelepeinek elmozdíttatása a külső területekre. Évtizedeken keresztül témája volt a helyi idegenforgalom támogatása, melynek során szorgalmazta Eger üdülőhellyé nyilvánítását. Fontos szerepet töltött be az akkori Heves megyei Tanács Tervező Irodájában született, a műemléki belváros rekonstrukcióját célzó elképzelések kidolgozásában. Társszerzője volt az igen népszerű és több kiadást is megélt „Eger" című úti- és kézikönyveknek.

4 Jelentős nyilvántartást fektetett fel a város védendő épületeiről, s a több mint másfél száz objektum közül számosat emléktáblával jelöltek meg. Hevesy Sándornak a Dobó István Vármúzeum Képző- és Iparművészeti Gyűjteményében elhelyezett több száz színes diafelvétele - miként a más gyűjteményi egységben vagy más intézménynél őrzött anyagai - még feldolgozatlanok ugyan,

5 de az alaposan adatolt mutatók és képleírások máris sok érdekességgel szolgálnak. Ennek többszöri áttekintése során fedeztük fel például azt, az életrajzírók és visszaemlékezők által alig említett tényt, hogy Hevesy főmérnök több templomot és plébánia épületet is tervezett az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején. Ezek között - főleg az egri érintettség okán - kizárólag az 1937. november 11-én felszentelt s Szent Lajos nevét viselő római katolikus templom, majd az emellé épített lajosvárosi (Vagner József építészmérnök irányításával megvalósult s 1942. április 4-én átadott) r. k. plébánia épülete ismert.

6 Hevesy maga készítette diafelvételei nyomán az is kiderült, hogy az akkori Egri Római Katolikus Egyházmegye területén további templomok őrzik alkotó-tervező kezenyomát! így éppen hat és fél évtizeddel ezelőtt Hevesy tervei alapján készült el a mátrai „Három falu"

7 közös római katolikus temploma, amelyben Dr. Vízy Miklós, egri prépost, kanonok vezette a felszentelési ceremóniát.

8 4 Pl. HEVESY Sándor-KOVÁCS Béla 1968.; ill. BOTTLIK Mihály-HEVESY Sándor 1976. 5 Hevesy diaképeit 1941 és 1943 között, majd Eger műemlékeiről 1950 és 1964 között készítette, többnyire kiváló minőségű AGFA nyersanyagra. Amatőr mozgófilmjeinek tekercsei közül az 1932 és 1941 között készültek maradtak fenn. 6 DIV, Képző- és Iparművészeti Gyűjtemény, Hevesy Sándor diapozitívjai. 3. sz. doboz 73., illetve 74-76. számú képek. Mozgófilmen az 1937. július 25-i keresztszentelési ünnepséget, majd a Kriston Endre püspök vezette késő őszi harang- és templomszentelési is megörökítette Hevesy ! 7 Mátraszentistván (volt Hasznos-Főhuta), Mátraszentimre (volt Ötházhuta) és Mátraszentlászló (volt Fiskálishuta) 8 A püspöki áldással zajlott ünnepélyes alapkőletétel 1938. június 29-én volt. Ezt Hevesy mozgófilmen is megörökítette az Egri Híradó aznapi blokkjába! A felszentelésről: DIV KIPGy., Hevesydiák. 11. sz. doboz, 370-379. sz. képek. Hevesynek 1938. szeptember 8-i mozgófilmjei között szerepel az új lőrincfalvai templom felszentelése is. 274