Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Berecz Mátyás: Tinódi Sebestyén históriás éneke, mint az egri vár háromdimenziós számítógépes rekonstrukciójának információs bázisa

mód volt ebben az időszakban. A bollwerk lényegében egy földből épült, kerek alaprajzú, magas ágyúállás volt, melyet rendszerint a már elavult ágyútornyok és rondellák elé építettek, azok védelmének megerősítésére.

11 5. kép. A Föld-bástya rajza a Feraboscho-féle felmérésen. Tovább haladunk a belső vár keleti oldalán. Itt megemlíti, hogy Perényi Péter a várat (az 1540-es években) kettéválasztatta. Leírást ad a belső és külső várat elválasztó falról és a mellé épült földgátról, töltésről. A fal áthalad a várszékesegyház szentélyrészén. Az így kettévágott szentély külső vár felé részéből épült meg egy emelt ágyúállás, a Szentély-bástya: „Nagy szép álgyúk arról délre szolgálnak, Napkeletre és északra szolgálnak. "

n A leírás szerint az itt elhelyezett lövegek a külső vár fala fölött átlőve támadhatták a környező dombokon lévő ellenséges tüzérséget. Ez nagyon jó támpontot adott a már nem létező védmű magasságának meghatározásában. Ugyanezt az elvet alkalmaztuk a DK-i ágyúdomb magasságának beállításánál is. A belső vár taglalását a Varkoch-kapuhoz csatlakozó déli fallal és a régi, püspökkori várbejárattal, a Hippolit-kapuval fejezi be: „ Onnat egy egyenös kőfal nagy kapuig, Közepötte egy tornyócska ott nyukszik. "

13 11 Uo. 75-76., 82. 12 TINÓDI Sebestyén 1984. 228. 129-130. sor. 13 Uo. 143-144. sor. 711 4. kép. Részlet a belső vár nyugati oldaláról. Jól látható a Dobó-bástya tömbje az előtérben, baloldalt pedig a Föld-bástya.