Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Berecz Mátyás: Tinódi Sebestyén históriás éneke, mint az egri vár háromdimenziós számítógépes rekonstrukciójának információs bázisa

Nem találunk utalást a belső épületekre: a provizori palotára, sütőházra, a régi káptalani házakra stb. Ezek meglétéről az újkori ásatásokon kívül, az őket rendre szerepeltető várleltárakból tudunk. Egyedül az október 4-i lőporrobbanásban megsemmisült sekrestyét és az ugyancsak megsemmisült lőpormalmokat említi: „Az segrestyét, monostornak jobb részét Mindfelveté... Az két száraz molnotfőttig elrontá,... " ,4 A régi, törökkori építmények jó részét a XVIII. század vége, XIX. eleje folyamán lebontották. Helyükre új épületek kerültek, melyek ma is múzeumi hasznosítás alatt állnak, így a belső vár teljes, átfogó régészeti kutatása nem lehetséges. A fel nem tárható építmények elhelyezkedésére a leltári említésük sorrendje, illetve a Feraboscho-féle térkép ad némi támpontot. Ez utóbbinál a közel húszévnyi eltérést nem hagyhattuk figyelmen kívül, ugyanakkor az épületek alaprajzához csak ez a forrás állt rendelkezésünkre. A külső várban a falakon kívül 6 védműről tájékoztat: A belső és külső vár között húzódó belső árokról, egy belső sáncról, illetve palánkról, a Csabi-bástyáról, az Ó-kapuról és a keleti falon két oldalazómüről. 6. kép. A vár látképe az északi oldal felől. Középen látható a Szentély-bástya tömbje a belső árokkal, a külső várban a keleti oldal két védműve, délen az Ókapu-bástya és a falakon belül a palánkmű a patkó alakú Csabi-bástyával. TINÓDI Sebestyén 1984. 260. 995-996., 1003. sor. Tinódi a várszékesegyházat mindvégig monostorként említi. 712