Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete

Ekkor a főúr összehívta a vár őrségét, kiosztotta a hátralékos zsoldjukat a katonáknak, sőt sok ajándékot is adott a védőknek. A kincsek zömét azonban titokban a halott Nagy Gergely teteme alá, a sírban elásta. Majd a katonáinak azt mondta, hogy segítségért megy, s túszként a várban hagyta két gyerekét. Ezután kalandos úton, a várfalakról kötélen leereszkedett, s az erődhöz közeli erdőkön át elmenekült.

84 Móré távozása után, 1533. május végére beteljesedett a vár sorsa. A fölrobbantott aknák ledöntötték az egyik falat, az így ütött résen a török katonák rohantak be elsőnek. A benyomuló támadók az őrség nagy részét felkoncolták. Majd Móré fiát és kislányát, egy a várkaputól jobbra lévő boltozott pincében megtalálták, és foglyul ejtették. £aski Jeromos a két Móré gyermeket megfürdetve felöltöztette, s Budára küldte Szapolyai János királyhoz.

85 A Móré által felhalmozott kincs nagyobb részét - Erdődy Simon püspök 1533. június 9-én kelt levele szerint - a vár eleste után a török vette el, ki roppant sok magyar foglyot ejtett, s János király szemeláttára szállította Budáról vízen Eszékre.

86 Természetesen nem minden kortárs értett egyet Móré kifüstölésével Palotáról. Amikor £aski Jeromos elfoglalta Palota várát, s Mórénak ott felhalmozott kincseit, az egri püspök az írta a királynak, hogy kár volt megengednie Palota elfoglalását, mert ezzel Móré Lászlót is, meg a vele tartó huszárokat is megbántotta. A huszárságot - írja a püspök - úgy lehetne felséged szolgálatában megtartani, ha Palota visszaadatik tulajdonosának. így Móré László is, meg a huszárok is elégtételt kapnának.

87 Egyébként a Veszprém megyei Palota körüli vártartományt még 1533-ban I. János király a Podmaniczkyeknek adományozta, majd Podmaniczky Rafael 1558ban bekövetkezett halála után a Habsburg kincstár tette rá a kezét.

88 A Palotáról elűzött Móré László hosszú és fáradságos menekülés után, a Horvátországban lévő Pozsega vármegyei Rahocsa [helyesen Rahóc] várában menedéket talált.

89 Ezzel kapcsolatban tévesen állítja a Magyarország történeti kronológiája, hogy Móré Palota ostrománál a törökhöz menekült.

90 Ezután négy évig hallgatnak a források Móréról, s csak 1537-ben bukkan fel újra. 84 VERES D. Csaba 1983. 30. 85 VERES D. Csaba 1983. 30-31. 86 ACSÁDY Ignác 1897. 72. 87 TAKÁTS Sándor é. n. 101. 88 MAKSAY Ferenc 1959. 149. 89

ISTVÁNFFY Miklós 2001.1/2. 313. - E település nevét írják Roháre néven. TÓTH Sándor, 1957. 30.- vagy Rohonc alakban. -BUDAI Ferenc 1805. II. 713./BŐJTHE Ödön 1881. 224. - Rohacs várának említi NAGY Iván 1860. VII. 561. - Rahócnak írta BÁNLAKI József Én. 8. fejezet. 90 BENDA Kálmán 1982. II. 367. 540