Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete

Ebben az évben Mohamed szendrői basa Verőce és Pozsega vármegyékben hódított. Ennek meggátlására 1537 nyarán I. Ferdinánd a török elleni hadjáratra gyűjtött sereget az összes tartományban. A Mohács utáni idők legnagyobb hadereje (mintegy 24 000 fő) Hans Katzianer vezérlete alatt 1537 szeptemberében indult Eszék irányába. E seregben volt a cseh Adalbert Schlick, a stájer Johann Ungnad, s a karantán Mager parancsnoklása alatt 16 000 gyalogos. Ferdinánd 8000 főnyi lovascsapatát magyar és szlavóniai huszárok adták, melyek vezetői Batthyány Ferenc, Pekry Lajos, Bakics Pál voltak. Móré László e sereghez 500 főnyi magyar huszárral csatlakozott. A rossz hadvezetés miatt az eszéki hidat nem sikerült elfoglalni, s a visszavonuló seregből előbb Katzianer szökött meg titokban. Példáját utóbb több vezértársa, köztük Pekry Lajos, Móré László, Erdődy Simon, Adalbert Schlick és Johann Ungnad is követték. A cserbenhagyott katonai erőket Diakóvár közelében lévő Gara (Gorjani) mellett a török csapatok teljesen szétverték 1537. október 9-én.

91 A szerencsétlen 1537-es hadjárat végeztével Móré a saját szlavóniai birtokán lévő Szent Erzsébet várába menekült.

92 1540. április 8-án, az egyébként kitűnő vitéz és kiváló bajvívó hírében álló Móré László azt jelentette Bécsbe, hogy 800 török lovas száguldozta be Rucsa [helyesen Rácsa vára] várának alját. A főúr a bevett szokás szerint a saját lovasaival és szolgáló ifjaival kivonult, hogy velük a viadalt felvegye. Azután hozzáfogtak a kopjatöréshez és a szablya viadalhoz. Egész sereg kopjatörést végeztek a harcosok, s mindkét küzdő félből sokan megsebesültek és meghaltak.

93 1542-ben Móré László 6. kapitányként 100 lovassal a Stájerországban felfogadott magyar huszárok közt szolgált.

94 1542-ben egyébként a főurat a Heves megyei Nana (ma: Kisnána) várában találjuk, miután azt a rokona, Losonczy István birtokolta, aki átengedte neki az erősséget. Móré azért is került Észak-Magyarországra, mert az 1537-es balsikerű szlavóniai hadjárat miatt az ottani birtokai török ellenőrzés alá kerültek, míg a Dunántúlon Pozsony és Nagyszombat közti Vöröskő várának zálogbérlete még 1535-ben megszűnt.

95 A kalandos sorsú főúr nyugtalan és erőszakos természete itt is hamar kiütközött, miután a törököket gyakori portyázásokkal zavarta. Különösen az irányította a figyelmet reá, hogy Bah budai basának Nándorfehérvárba küldött embereit elfogatta és kifosztotta. Emiatt utóbb Bali budai basa azért szövetkezett Kászon ba91 HORVÁTH Mihály 1871. IV. 133. 92 NAGY Iván 1860. VII. 560-561. 93 TAKÁTS Sándor 1913. 20. 94 TAKÁTS Sándor é. n. 245-246. 95 MONTEDEGOI Albert Ferenc 1868. 472. 541