Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bartha Elek: Útmenti és szabadtéri keresztek Filkeházán

Általános szokás volt a korábbi évtizedekben a keresztek köszöntése, az itt gyakorolt tiszteletadás. A kereszt előtt elhaladók keresztet vetettek egy rövid ima vagy fohász kíséretében. A férfiak a kereszt mellet megemelték kalapjukat. Ezeket a gesztusokat, szokásokat a filkeháziak nemcsak a saját falujukban álló kereszteknél gyakorolták, hanem a község határán kívül, a szomszédos településeken is. A temetőben álló kereszt a helyi hitéletben elsősorban a halotti szertartásokban kapott szerepet. A XX. században az éves halotti megemlékezéseket már mindenszentekkor, illetőleg a halottak napján tartottak, amikor a temetői keresztnél is végeztek szertartásokat. A böjti hagyományban a Szent Kereszt tiszteletére a XX. század 70-es éveiben még élt az a szokás, hogy a hívek a keresztek előtt homlokukat háromszor a földhöz érintették. A helyi szóhasználat szerint ilyenkor poklanát vernek}

0 Ezt a rítust egyes adatok szerint a templomban, más adatok szerint a kereszteknél gyakorolták.

11 A nagyböjt péntekjein a környező görög katolikus egyházközségekben még a két világháború között is szokásban volt keresztjárásról Filkeházán nincs adat. A faluban álló keresztek egytől egyig gondozottak. Közvetlen környezetük rendezett, kigyomlált, lábazatuknál friss virág és művirág díszítés egyaránt előfordul. Az 5 kereszt és a Lourdes-i Mária szobor együtteséből álló 6 szakrális objektum fele a 90-es években épült, illetőleg ebben az évtizedben restaurálták. Mindez egyrészt a hitélet szerves folytonosságáról, másrészt a rendszerváltás utáni fellendüléséről tanúskodik. Filkeháza földrajzi helyzeténél és szakrális építészeti emlékeinél fogva szervesen illeszkedik a zempléni Hegyköz vegyes felekezetű vidékének katolikus hagyományokat őrző egyházközségeinek sorába. A térség néprajzi értékei közé a feltárt hagyományanyag és műemlék jellegű temploma mellett szakrális építészeti objektumai is beletartoznak. IRODALOM PETERCSÁK Tivadar 1978 Hegyköz. Miskolc. 1984 Népszokások Filkeházán. Debrecen. 2001 Filkeháza évszázadai és hagyományai. Filkeháza. TÓTH Annamária 2002 Szakrális kisemlékek a zempléni Hegyköz falvaiban. (Kézirat). Debrecen. io PETERCSÁK Tivadar 1985. 52. Az elnevezés az ünnep szláv terminusából képződött. 11 Bordásné Gyuris Katalin gyűjtése, 2006. 254