Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

H. Szilasi Ágota: Kígyó és spirál – kozmoszlétünk földi vetülete. Földi Péter jelértékű művészetéről

A történet eleven élménymaradványa a somosi iskola udvarán játszó gyereklányok mitikus múltunkból itt maradt, ám erejét vesztett játéka. „Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta..." Az emelkedett madártávlat pedig az iskola emeleti ablakának nézőszintje. A dalocska folytatása: „Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat, Had kerüljem váradat, váradat. Szitaszitapéntek, szerelem csütörtök. Dob szerda" - termékenységvarázslás. Az a legősibb típusú bújós sorjáték, melyhez e dalocska tartozott a palócföldön nagyon elterjedt volt. Lényege a kaputartás, vagy hídtartás, mely alatt a sorban vonuló játszók átbújnak s legtöbbször a kaputartók is utánuk bújnak - saját kapujukon, saját lényükön átfordulva. A serdülőkorú lányok vasárnap délután - leginkább magukat megmutatva - az egész falut bejárták,

59 s az így bejárt-bekerített terület különös minőséget nyert, hisz a tánc alapvetően mágikus cselekedet. A tánc-rituálét minden kultúra - amely szellemi értelemben is létezett - ismerte, értette, és alkalmazta a maga beavatási szertartásaiban. Aki a körtánc harmóniáját nem ismerte, nem részesedett az isteni valóságban, hiszen az ritmusával a világmindenség lüktető mozgására rímel, s az Ég és a Föld közötti harmóniát hivatott fenntartani, helyreállítani. Kígyózó, tekergőző sorokban összefogodzo lányok erotikától sem mentes görög-római labirintustánca nem volt más, mint halál és újjászületés, hiszen a tánc az élet mozgása. Platón is foglalkozott a tánc misztikájával: úgy vélte mielőtt mozgás lett volna jel volt - térbe rajzolja azt, ami időbeli, az életet és az élet ciklikusságát.

60 „Nyitva van az Aranykapu..." mondja Földi. Azt mondja, hogy a kapu aranyból van, tehát szent, isteni, égi dolog, hiszen az arany a menny férne. Az aranykori visszaemlékezések hangja.

61 Továbbá: a kapu nyitva áll, tehát az idő éppen alkalmas. S mire alkalmas? Az ősi teremtésmítoszra emlékezve az élet megalkotására (megóvására). S lám, az bújik ki belőle: a zöld ág, a zöld levelecske elűzve a telet, a halált -, mi több az aranyló búza, a szerelem és a szeretet. Maga az élet. A kapu itt a Nap(hérosz) éves pályájának az Alsó Világból a Felső Világba vezető átkelőhelyét (naptári csomópontokat) is jelöl, a tavaszt, mely az új élet, a „zöld ág" sarjadásának a kezdete. Különösen figyelemre méltó, hogy a játékban maguk a gyermekek, a festményen pedig az asszonyok alkotják a kaput, tehát ez a bizonyos aranykapu maga az ember, aki Isten társa a teremtésben. E cselekedetek közös értelme, hogy a beavatandó a kapun keresztül szellemileg magasabb létformába lép. A kapu tehát jel, amely az innen és a túlnan határán áll,

62 mellyen átlépve, a teremtő szellem szabadságát lehet felcsillantani. 59 KRISTON VIZI József 1989. 557. 60

HOPPÁL-JANKOVICS-NAGY-SZEMADÁM 1990. 213-214. 61 PRAKFALVI Endre 1990. 41. Ipolyi Arnoldot idézi. 62 CZAKÓ Gábor 2003. 6. 797