Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

H. Szilasi Ágota: Kígyó és spirál – kozmoszlétünk földi vetülete. Földi Péter jelértékű művészetéről

olyan centripetális hatást hoz létre, olyan szubtilis energiaörvényt, amely a közép­pont felé közelít, pontosabban mondva egy fix pont körül tekeredik fel. Mozgása nyomán eljutunk a fókuszpontba - talán az univerzum centrumába -, mely azt a középpontot (Istent) szimbolizálja, ahonnan minden ered s ahová minden vissza­tér a végén. Folytonosan új minőségben megnyilvánulva összeköti a létezés két szélsőségét - a Teremtőt és a teremtést. 51 Az ember földi élete alatt megtett útját általa egybeveti azzal a feltételezett másik úttal, amelyet a halál utáni következő újjászületésig megtesz. Vagy azzal a teljes szellemi úttal, amely a belső tökélete­sedéshez vezet. Egészen az istenséggel való egybeolvadásig... a beavatásig. 52 Földi munkásságáról szóló írások leggyakrabban a programképnek is tekint­hető korai főművét, a „Nyitva van az arany kapu... "-t tárgyalják. A kép felülete is különleges hatású, hosszadalmas, aprólékos munka árán készült el 1983-84-ben. E műben teljesedik ki a 1980-as évek eleje óta próbálgatott sűrűn, több rétegben felhordott szálkázott szerkezetű festékhasználat, mely szinte plasztikussá s tapint­hatóvá teszi a kép felületét, az ecsetvonás által „életre kelti a formát az anyag­ban". 53 Az alkotóművész az egész képfelületet a középkori kézművesekre jellem­ző anyagszeretettel, tökéletes mesterségbeli tudással építette fel, s mintha a véső­vel történő faragás mozgásirányában ható ritmikus ismétlődés 54 finom sodró ener­giái építenék fel a művet. „Nehéz, sőt kompromittált témát - az aratást - válasz­tott Földi, amit meg kellett tisztítania a naturalizmus direktségéitől és az ötvenes évek propagandizmusától... Sikerült... olyan szimbolikus kompozíciós formát és egyéni színvilágot teremtenie, mely ontologikussá emeli az alkotás jelentését. A spirált formáló asszonyfüzér mellett az arany szín az ikonok hátterének transz­cendentalitására utal, míg a búza az életet jelképezi. " 55 E „ munkájában a szim­bolikus fészekmotívum mellett a Nap motívuma a teljességet jelképezi. A kép aranysárgája egyfajta misztikus teljesség felé viszi a kép szellemiségét. " 56 A fehér és a sárga napfényes ragyogásából apró rózsaszín és világoskék holdformájú fol­tocskák emelkednek ki: a mezőn napszínű búzát arató, mosolygó, hajladozó testű asszonyok kendői és sarlói. Füzérbe, évkörbe rendezett soruk a búzakalászt for­mázó matéria szálirányán lebegve spirálkarokon rendeződnek el. „A kép bal alsó sarkában háttal álló bátyus nőalak a forrása mindennek ezen a képen. Am lehet­séges, hogy ő is csupán egy megjelenési formája annak az energiaáramlásnak, amely a lába alatt nyíló aranyösvényen felfelé tör. Lökésszerű hullámokban jut­tatja az örök körforgásba az emberfejeket ez az erő, hogy besorolódva a hullám 51 BIVOLLARU, Georgian. 52 SANTARCANGELI, Paolo 1970. 167. 53 PRAKFALVI Endre 1990. 39. 54 BÁNSZKY Pál 1985. 55 LÓSKA Lajos 1990. 38. 56 LÓSKA Lajos 1991.53. 795

Next

/
Oldalképek
Tartalom