Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

H. Szilasi Ágota: Kígyó és spirál – kozmoszlétünk földi vetülete. Földi Péter jelértékű művészetéről

amelyet a látvány jellé sűrítése jellemez. A képen a formát jellé redukálom, és ennek a helyét keresem meg az egész rendszerében, mert az egyes jeleknek a festmény együttesében kell megszólalniuk. "

13 Azaz a műalkotásnak, a megélt élményalap etikai tanítássá való átlényegülése során, s szinte rituális életre hívásából fakadóan - nem csupán önmagára vonatkozóan - megtisztító, feloldozó szerepet szán. Művei emberlétünk határait sejtetik meg velünk. Arról a viszonyról szólnak, hogy a feltárt szituáció kapcsán, hogyan kötődhetünk a teljességhez, és hogyan próbálhatunk elszakadni tőle - arról, hogy a létezés ambivalens kettőssége, a magasba röpítés és a földi valóság igazsága miként válhat hitelessé. Egyre univerzálisabbá váló művészete e Pilinszky János által átérzett tágra nyitott világmodellben értelmezhető: „Minden művészet: világmodelL Az 'egészről' készült híradás. Szemben a tudományok részigazságaival, a művészet a bizonyíthatatlan egész kifejezése. De attól, hogy bizonyíthatatlan nem kevésbé reális... Meggyőzőbb minden bizonyított realitásnál: a teljesség lélegzetvétele. " (1971).

14 Az esztétikai univerzum valamilyen szinten a szakrális univerzumhoz hasonlítható. Amit profán kultúrának, vagy művészetnek nevezünk az viszonylag új jelenség a szellemtörténetben. Eredetileg minden kultúrtörténeti alkotás (szerszám, írás, művészet, ideológia, de a főbb munkák: vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, s a hétköznapi létezés egyéb szférái - család, szerelem-szexualitás, születés, házasság, halál) vallási megnyilvánulás volt, a vallásból eredt vagy a vallás rituáléin keresztül kapott igazolást. Az analogikus gondolkodás révén pedig jelszinten nyilvánult meg. Az ember jelkészítő és jelolvasó lény, tehát e szimbolikus gondolkodás, s az általa létrehozott rajzolt jelképek évezredek óta az embe1. kép. Kiállítás: Salgótarján - Nógrádi Történeti Múzeum - Tavaszi tárlat 1984. 13 SINKOVITS Péter 1984. 29-31. 14 PILINSZKY János 1993. (1971) 188-189. 789