Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sz. Király Júlia: Gárdonyi Géza történelemszemléletének pillérei

Történelmi kutatómunka A Gárdonyi hagyatékban megtalálhatóak azok a művek, amelyeket Gárdonyi a regényeihez használt forrásként. Az Egri csillagok legfontosabb forrása Tinódi műve, Az Eger vár viadaláról való ének és annak Summája volt. A Régi Magyar Költők Tára harmadik kötete, melyet az író jegyzeteivel is ellátott, ma is a gyűjtemény igen fontos, értékes darabja. A históriás énekben leírt eseményeket, azok sorrendjét is hűen követi az Egri csillagok. Ugyancsak fontos forrás Istvánffy Miklós: Magyarország története 1490-1606 című munkája, valamint a Négyszáz magyar levél a XVI. századból című Szalay Ágoston által közölt, Pesten kiadott munka, de felhasználta még Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában című fontos könyvét is. Gárdonyi tanulmányozta a kor történetét, olvasta Verancsics, Ortélius, Musztafa munkáit is, de járt a bécsi levéltárban, a konstantinápolyi szultánmúzeumban, valamint 1899. májusában személyesen részt vett a perzsa ünnepen. Az alapos kutatómunka végeredménye rendkívüli korhűség lett. Nem is csoda, hogy ennyire méltatták ezt a regény megjelenésekor. Sőt talán ennek köszönhető nagy részben az is, hogy még ma is inkább történelmi regénynek tekintik, s fontos forrásnak tartják a XVI. századi magyar történelem megismeréséhez. Le kell azonban szögeznünk, hogy nem kérhetünk számon egy szépírótól történelmi hűséget még akkor sem, ha úgymond történelmi regényt írt. Az írónak elvitathatatlan joga, hogy a történelmet szabadon használja, saját ízlése szerint építse belőle műve hátterét. S az is nagyon fontos, hogy nem helyes pusztán azt kiemelnünk Gárdonyi regényével kapcsolatban, hogy hibátlan a történelmi háttér festése. Gárdonyi noha precízen festi le a történelmet, nem kerül az események elé, nem nyomja el a történéseket, szerves részévé válik hősei életének. Az ostrom eseményeinek leírásában, mint már említettem, hűen követi Tinódi históriás énekét. Közbevetésként érdemes megjegyezni, hogy Tinódi az ostrom végén érkezett Egerbe, még látta az elvonuló török csapatokat. Két hét alatt elkészült históriás énekével. О valóban első kézből értesített az eseményekről, a mai napig hiteles forrásnak tekintjük. (1554-ben megjelent Krónikája előszavában is írta, hogy sem pénzért, sem barátságból, sem semmilyen más indokból hamisat soha nem írt.) Gárdonyi tehát nagyon bölcsen tette, hogy őt használta az ostrom eseményeinek leírásában. A láthatatlan ember című regény megírásakor Attila alakja foglalkoztatta, ennek köszönhetően indult útjára a regényírás. Mint ahogy az Egri csillagokkal, ezzel a regénnyel is nehezen boldogult. Még a catalunumi mezőn is járt, sőt a Budapesti Hírlapban a nyilvánosság elé tárta a mezőn lezajlott csatával kapcsolatos vívódásait is.

10 Régi római vezényszavakat gyűjtött, mélyen tanulmányozta a hu10 U.o. 88. 752