Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sz. Király Júlia: Gárdonyi Géza történelemszemléletének pillérei

jellemet festett, aki a regény folyamán nagy átalakuláson is átmegy. A vakon szerelmes ifjúból megnyugodott, több mindennel megbékélő ember lesz, akinek erkölcsi normáiban, világnézetében is komoly változások mennek végbe. Harmadik regényének ötlete is már korábban megfordult fejében. IV. Béla kora sem bizonyult könnyebben megközelíthetőnek, mind korábbi regényeinek történelmi háttere. A könyv születéséről így vall: „A kilencvenes évek közepén került kezembe a Margit legenda. Érdeklődéssel olvastam el, de borzadozva tettem le. Vallási őrültek háza volt az, - gondoltam - és az a szegény leány annak az őrültségnek legsajnálatosabb áldozata. Tíz évre rá, 1906 nyarán, olvasok egy rövid idézetet a Margit -legendából. Az idézet éppen az a mondat, amelynek eltörlését kívánta volna Szent Margit, ha a kéziratot az ő élete folyamán írják. Kedvetlenül néztem az idézetre, s mivelhogy este olvastam, egész éjjel a körül forgott a gondolatom. Hogyan veheti ki valaki éppen azt a mondatot idézetnek?...Miért éppen ezt emeli ki Marczali és a Szilágyi -féle Magyar történelem második kötetében ? Nem sokkal szebb volna-e, ha valaki úgy írná meg Szent Margit életét, hogy azokat a vonásokat emelné ki belőle, amelyek szépek? Hiszen a legenda tele van a lelki nemesség és szívbéli jóság vonásaival is. "

8 Gárdonyi nem sokkal ezután elutazott Pestre és megnézte a Margit sziget legérdekesebb részeit. Új szemmel olvasta el megint a Margit legendát. „A sorok között iparkodtam olvasni. S íme a sorok között rámfénylett egy szent élet szépsége, mint ahogy a deszkapalánk résein átragyog a nap. De hogyan nem látta meg a múlt időknek e fenséges alakját senkise! Hányan megírták Ildikót, Zách Klárát, Széchy Máriát! A történelem minden nő-alakját rámába aranyozták már a magyar írók, csak éppen Margit királyleány hever még a porban. Támasszuk fel! "

9 Margit lett a magyar történelem feltámasztásra váró alakja, akin keresztül megelevenedik a tizenharmadik századi Magyarország. Gárdonyi történelmi regényeinek témái tehát legtöbbször évekig értek az író gondolataiban. Újra és újra elővette ezeket, utánajárt az adott kor történelmének, esetleg utazásai során egy-egy helyszínt is megtekintett. Hagyta, hogy a gondolatok formálódjanak, érjenek, alakuljanak. Mindig a megfelelő pillanatra várt, hogy az íráshoz fogjon. Az Egri csillagok című regény írásánál megtanulta, hogy először a fejében álljanak össze a gondolatok, s csak ezután látott neki a nagy műnek. 8 U.o. 146. 9 GÁRDONYI József 1934. II. 147-148. 751