Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Berecz Mátyás: Tinódi Sebestyén históriás éneke, mint az egri vár háromdimenziós számítógépes rekonstrukciójának információs bázisa

2. kép. Eger vára délről. Georg Hoefnagel 1617-es kiadása. A rekonstrukcióhoz az egykorú felméréseken, a régészeti jelentéseken és képi ábrázolásokon kívül más forráscsoportokat is felhasználtunk, így például egykorú gazdasági iratok adatait és korabeli szöveges leírásokat. Ekkor került előtérbe Tinódi Sebestyén Eger vár viadaljáról való ének című műve, amely az 1552. évi ostromot beszéli el. Ami különösen értékessé teszi a históriás éneket az egri vár kutatói számára, az a helyszín bemutatása. A mű bevezető része a 81-től a 192. sorig a vár XVI. század közepi állapotának átfogó és részletes leírását adja, az eseményeket taglaló vers szakokban pedig további utalásokat találunk a vár építményeire vonatkozóan. Tinódi históriás énekeit irodalmi és zenetörténeti értékein túl a modern történetírás általában elsődleges és hiteles forrásként kezeli.

2 A mi szempontunkból a hitelességhez már csak azért sem férhet kétség, mert Tinódi már néhány héttel az ostromot követően Egerben volt - ezt a vár számadásaiból tudjuk

3 - és a művé2 TINÓDI Sebestyén 1984. 38. Sugár István az Egri vár viadaljának és a vonatkozó levéltári forrásoknak összevetésével meggyőzően bizonyította, hogy Tinódi ez énekeinek hitelességéhez és alaposságához nemigen férhet kétség. 3 TINÓDI Sebestyén 1984. 35. A várszámadások alapján megállapítható, hogy Tinódi 1552. október 18. és december 31. között járt a várban. 707