Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Berecz Mátyás: Tinódi Sebestyén históriás éneke, mint az egri vár háromdimenziós számítógépes rekonstrukciójának információs bázisa

ben leírt adatokat személyesen gyűjtötte, illetve saját szemével látta. A szerző némely helyen olyan aprólékos, mintha versbe szedett várleltár- vagy zsoldlajstromot olvasnánk. Az Eger vár viadaljában nem kevesebb, mint százötven sort szentel a védősereg felállításának - a „vártáknak" - leírására. Valószínűsíthető, hogy ezt a részt a költő egyszerűen kiírta valamilyen regisztrumból. A Tinódi-féle leírás értékét növeli, hogy tudomásunk szerint ez a vár legkorábbi átfogó leírása. A vár állapotára és építményeire vonatkozóan léteznek korábbi utalások is - például a XV-XVI. század fordulójáról Bakócz Tamás és Estei Hippolit egri püspökök számadáskönyveiben - de ezek szórványos adatok, teljes képet nem kapunk belőlük. A személyes tapasztalatnak is köszönhető, hogy nemcsak az egyes építmények elnevezésére, topográfiájára, esetleg szerkezeti paramétereikre találunk adatokat, hanem esetenként funkciójukra, védelmi szerepükre is utalást kapunk. Az Eger vár viadaljában közölt adatokat elég jól meg tudtuk feleltetni a Feraboscho-térképéivel. Tinódi a vár állapotáról csak az ostrom történetének leírása szempontjából fontos tényeket közli, így teljes képet nem ad, de kitűnően használható más forrásanyagok, például a néhány évtizeddel később keletkezett váralaprajzok értelmezéséhez. Ugyanakkor a Tinódi-féle leíráshoz jó kiegészítést nyújtottak a vár korábbi és egykorú inventáriumai, melyek a fontosabb építményeket rendre szerepeltették. Erdemei mellet vannak hiányosságai is a leírásnak. Szinte kizárólag csak a vár védműveit és az azokhoz kapcsolódó építményeket (pl.: paloták, székesegyház) említi, a vár területén álló egyéb építményekről nem szól. Ez érthető, hiszen Tinódi az események leírására összpontosított, a helyszínek közül csak azokkal foglalkozik, amelyek a téma szempontjából fontosak. Az egyes építményekről nem ad részletes leírást, méreteikre, pontos kinézetükre csak egy-egy rövid megjegyzést találunk. A szöveghez nincs mellékelve rajz - miért is lenne, hiszen nem várépítészeti szakmunkáról van szó ! - ezért a mai olvasó számára nehézkes fogalmazás miatt egyes részletek nehezen értelmezhetők. Bizonyítottan ebből az időszakból származó ábrázolást nem ismerünk a várról, ezért a 16 évvel későbbi, 1568-as rajzzal kellett összevetnünk. Egyértelmű, hogy a két forrás teljes mértékben nem feleltethető meg egymással, de a munka során kiderült, hogy meglepően jó támpontokat adnak. A nehézkes nyelvezeten túl, az értelmezést nehezíti, hogy Tinódi nem várépítész és nem katona; műve egy civil szemszögéből íródott, így nem lehetünk biztosak abban, hogy minden eseményt helyesen magyaráz. Most nézzünk néhány példát a szöveg értelmezésére. Az első sorok a szűkebb földrajzi környezetet mutatják be: 708