Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Novák László Ferenc: Az erdő Nagykőrösön

Nóvák László Ferenc AZ ERDŐ NAGYKŐRÖSÖN Nagykőrös a Duna-Tisza közi Homokhátságon helyezkedik el. A 38 447 hektáros határa (1935) változó felszínen terpeszkedik, különböző talajféleségek találhatóak meg rajta. Északon Cegléd, Nyársapát (1954-ig Nagykőrös pusztája), Keleten Kocsér, Délkeleten és Délen Szentkirály, Borbásszállás, Kecskemét, Délnyugaton Lajosmizse, Nyugaton Mikebuda határolják. Jelentős területi változásokat szenvedett el a XX. század közepén az egykori patinás mezőváros (területe 22 786 hektárra csökkent). Nyugati területéből jelentős részt csatoltak 1952-ben Csemő községhez (Hantháza, Felső-járás egy része, Csemő egy része, Ereklyés), Nyársapát pedig 1954-ben vált önálló községgé.

1 A felszíni, talajviszonyok változatos tájat alkotnak. Nagykőrös nyugati területe homokos, futóhomok borítja, úgyszintén Nyársapátot. A mezőváros déli határa a legjobb fölminőségű terület, barna homok, helyenként kotus feketefölddel (Fekete, Barátszüos, Hangács, Esed). A város északi, keleti és nyugati részét vizenyős rét és legelő alkotja (Gógány, Alsó-Járás, Alsó-Füzes, Sirató, Földvár, Szurdok, Felső-járás, Csipvár).

2 A talajviszonyok alapvetően meghatározzák a vegetáció minőségét.

3 A vizenyősebb részek őshonos fafajtája a városnak is nevet adó kőris, a fűzfa, valamint a nyír és a nyárfa. A XIX. században vált a táj jellegzetes fájává az akác. Összefüggő erdőség található a mezőváros nyugati részén (Nagyerdő, Csókás, Bántőse, Pálfája). Itt őshonos a kocsányos tölgy, melyeknek matuzsálem példányai találhatók meg. Ez a tölgyerdő Cegléd és Kecskemét határára is kiterjedt, mint azt bizonyítja Nagy Lajos király 1368-ban írt oklevele, amely egy határjárás során említi meg a három város („trium villarum seu oppidorum") határán lévő erdőséget. Nagykőrös távolabb fekvő Pótharaszt pusztáján is jelentős homoki erdőség alakult ki. 1 A Magyar Népköztársaság helységnévtára. KSH Budapest, 1973. 2 NÓVÁK László 1994. 21-39. 3 BOROS Ádám 1935.; Vö. NEMCSIK János, 1860. 54-55. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2007. 63