Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Bán Péter: A vadgazdálkodás helyzete és fejlesztési elképzelései az egri püspöki uradalomban az Eszterházy-korszak kezdetén
Tovább az Oberjágernek az az opinioja, hogy a baktai erdő és a szarvaskőinek valamelyik része tilalomban tartasson, de semmi reguláris vadászatra, hanem csak hogy nyugodalomban lévén, ha a szomszédok a maguk erdeiket vadásszák, ezekben a vad nyugodalmat találván a püspökségnek hasznára több jusson. A solymosi, fedémesi, dobi, pázmándi, deméndi és harsányi erdőket az uraság mindennapi szükségére váltóban 25 mindétig vadásztatni tanácsolja, mivel szaporításra ezekben az erdőkben a vadnak nyugodalma nem lehet, rész szerint, hogy a solymosi erdőtől el nem tiltatják magukat a szomszéd urak, rész szerint pedig kicsinyek az erdők. Bakta, Szarvaskő, Tárkány, Zsérc és Szőlőske egymásnak segítségére lévén kemény tilalomba[n] legyenek, az aleek kivágattassanak, ezekben mégis jövendőre őzet, szarvast és császármadarat is az ölfa-vágások által leendő erdők sűrűségében lehetne szaporítani és sűrű sózok által szoktatni. De ezekben vadsertést szabadon tartani és szaporítani nem practicabilisnak mondja, mivel úgymond a szomszéd erdők szabad vadászat alatt vannak, mi a sertéseket megnevelnénk, mások ellőnék, hogyha pedig a szomszédok is a vadnevelésben munkálkodnának, úgy mégis lehetne valami, de másképpen éppen nem. Mindezekből tehát concludálni, hogy a méltóságos uraságnak hamarább és legbizonyosabban] mindenféle vadhúsa legyen, szükséges 1 Ш , hogy a kerecsendi kert vörös és fekete vadra 26 vadaskertnek fordíttasson, még a Nagy Aszóból is szép vadaskert lehetne; 2*4 hogy a szikszai kertre a kitett szükségek reá költessenek; 3^, hogy a hídvégi jáger kívánságai megadattassanak. Ugyan azért is végtére legszükségesebb Szikszón jágerházat az ő szükséges kamráival építtetni, amint az abrisz fogja mutatni, a helyének in specie feljegyzésével együtt. 21 A körülkerítését is jó árokkal és eleven sövénnyel a nagyságos praefectus uram is legtanácsosabbnak lenni ítéli, hogy a fácánnak a szántóföldekre szabadabb kijárása [ne] lehessen, kinek egyébaránt a sok röpülése anélkül is ártalmas lenni szokott az ölyvektől. Joggal merül fel a kérdés: mi valósult meg ezekből a tervekből Eszterházy Károly idején? A legmegbízhatóbb választ a püspök 1799. évi halálát követően felvett precíz kamarai leltár alapján kaphatjuk meg, amely részletesen összeírta az egyházfői uradalom minden ingatlan és ingó vagyontárgyát, haszonvételét, jövedelmét. 28 Ebből megtudjuk, hogy nem került sor a kerecsendi fácános helyén a 25 Felváltva, váltakozóan. 26 Lásd a 22. számú jegyzetet! 27 Német Abriß = vázlatrajz, alaprajz. - Ennek csatolását az iratban nem jelezték a ilyenkor szokásos szövegközi jellel. Ezért „in specie", azaz különösen láthatóan nem ismerhetjük a vadászház ekkor tervezett helyét. 28 HML. EÉGL, Jogbiztosító okmánykönyvek. Liber 79/1-3. Conscriptio cameralis bonorum episcopatus Agriensis. Tomus I-III. XII-3/a/85-87. - Publikálva eredeti latin nyelven: KOVÁCS Béla 2001., 2002., 2003. 589
