Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bán Péter: A vadgazdálkodás helyzete és fejlesztési elképzelései az egri püspöki uradalomban az Eszterházy-korszak kezdetén

rőtvadas és a vaddisznós kert kialakítására, hiszen 1798-ban 205, 1799-ben is 200 darabos fácánszaporulatot számláltak össze. (Hasonló eredményességgel üzemelt a nagytályai, s mintegy 25%-kal alacsonyabb szinten a szikszói kert.)

29 Pusztaszikszón az elhatározásoknak megfelelően körülárkolták a fácánok tenyeszterületet, egy 1791. évi tisztiszéki ülés pedig jóváhagyta Sartory Józsefnek a Laskó patakot megregulázó tervezetét, Kerecsendtől Szikszón át Sarudig.

30 A leglátványosabb beruházások azonban a jágerházaknál mutatkoztak: a kerecsendi után 1773-ban kőfalazatú, zsindelyezett, három, illetve négy helyiséges lakóépületeket emeltek Szikszón, illetve Nagytályán, ez utóbbi helyen külön fácánnevelővel kiegészülve. Sőt: 1799-re nemcsak a fácánkertekben, hanem az egerbaktai, zsérci vadászterületeken és - a Hidvégről Tiszanánára költöztetett - tiszai kerületi központban hasonlóan jó minőségű vadászházakat építettek. Mindezekhez gyakran 12-16 szarvasmarha befogadására alkalmas istállók, 24-75 akó bornak elegendő pincék csatlakoztak. Zsúpfedeles és fából ácsolt épületeket szerencsére csak a harsányi, solymosi és a szőlőskei vadászok számára készültek, mert ezeket a század végén már kivétel nélkül mind romos állapotban lévőknek írták le. Legtekintélyesebb persze az Oberjager rezidenciája volt Felsőtárkányban: a 3 lakószobán és a konyhán kívül egy étkező- és fogadóhelyiséggel is rendelkezett, s kőfalazatú istállójában 8 marhán kívül 4 lovat is tarthatott.

31 Gögl Károly fővadász az ülésjegyzőkönyvben rögzített mondatai szerint tudatában volt annak, hogy a vadaskertek körzetein kívüli vadállomány alapvetően függ az állatokat eltartó erdők gondviselésétől, felügyeletétől. Ennek javítása érdekében előterjesztett javaslatai közül egy fontos elem biztosan megvalósult: a korábbinál több és egyenként kisebb erdészeti, illetve mezei kerülői körzetre osztották fel a püspöki uradalmat. Míg 1769-ben még csak 18, addig 1772-ben 31, 1780-ban 41, végül 1796-ban 53 erdésznek (sylvani) és kerülőnek (circulatores) fizettek ki évi 12 forint konvenciós bért.

32 A közvetlen gondviselő és ellenőrző személyzet ugyanazon az összterületen tehát háromszorosára nőtt, és Eszterházy Károly halálakor így bizonyosan hatékonyabban dolgozott, mint püspöksége első évtizedében. 29 KOVÁCS Béla 2002. 67., 140., 215. 30 HML, EÉGL, Birtokigazgatási iratok, Protocollum Sedes Oeconomicales. XII-3/e/15.; KOVÁCS Béla 2002. 63. 31 HML, EÉGL, Számvevőségi iratok. XII-3/e Ratiotinium... (Számtartósági pénzbevételi és kiadási számadások) 1772-1773. és 1779. évi köteteiben a Summa erogatorum ad rubricam sylvarum et veneturae rovatok.; KOVÁCS Béla 2001. 286., 346.; KOVÁCS Béla 2002. 63., 125., 184., 323.; KOVÁCS Béla 2003.14-15.Д37., 169., 184. 32 HML, ugyanott; az 1769/70., 1772., 1780., 1796. évi számtartósági számadáskötetek fent említett rovataiban. 590