Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Oroszi Sándor: A hatod közbirtokosság jegyzőkönyvei

Oroszi Sándor A HATOD KÖZBIRTOKOSSÁG JEGYZŐKÖNYVEI A közbirtokosságok sokszínű világában sajátos helyet foglalnak el azok a székelyföldiek, amelyek több faluhoz, netalán székhez, határőr-katonai egységhez, megyéhez tartoztak. Az említett kategóriákra Aranyosszék erdeje, a Csíki Magánjavak és az Ősmarosszék havasgazdasága lehet egy-egy példa.

1 A Hatod közbirtokosság több, egyenként külön-külön is (székely) közbirtokossággal rendelkező település, Bárót, Bodos, Málnás Nagy(Sepsi-)bacon, Oltszem és Zalán közös birtoka volt. S mint ahogyan a korábban említettekét, a közös területet itt is elsősorban erdők borították. Esetünkben a Hatod-havas és közvetlen környéke lomberdőkkel váltakozó kaszálók és legelők voltak, amelyek pontos kiterjedését nem tudjuk. Imreh István idéz egy jegyzőkönyvet,

2 amelyben a környékbeliek a Hatodról így nyilatkoznak: „olyan kövér hely, hogy jobbat a Kánaán földjén se lehet találni", tovább: „áldott fű termő hely." A vallomást tevők még arra is kitértek, hogy a fű a Hatodon terem meg legkorábban, ősszel pedig ott lehet a legkésőbbi időkig legeltetni. Ugyanakkor az erdő makkoltatásra is alkalmas volt, sőt - miként az Imreh által idézett jegyzőkönyvben áll - 1836-ban a barótiak úgy hordták onnan a fát, hogy az úton a szánoktól alig lehetett járni. Tehát a Hatod mind erdészeti, mind mezőgazdasági szempontból kiemelkedő helynek számított. Vizsgálódásunk során azonban nem a mező- vagy az erdőgazdaság jellemzőit, hanem a fennmaradt jegyzőkönyvek alapján magának a közbirtokosságnak a működését kívánjuk feltárni. A sepsiszentgyörgyi levéltárban található jegyzőkönyv bejegyzései 1837-től 1881-ig terjednek.

3 Lényegében addig az időig, amíg az érdekelt községek a Hatod-havas reájuk eső részét ki nem kapták, fel nem osztották, azaz a falvak együttes birtoka megszűnt. 1 OROSZI Sándor 1995. 2 IMREH István 1956. 83. 3 Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár (Directia Generalâ a Arhivelor Statului Servicul Covasna) (továbbiakban: SsztGyÁlvtár.) Fond 400.Nr. 1. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007. 53