Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Oroszi Sándor: A hatod közbirtokosság jegyzőkönyvei

Több dolgozatunkban foglalkoztunk már a közbirtokosságok, illetve a különböző birtokközösségek belső világával, gazdálkodásával.

4 Most itt csak egy-egy témát emelhetünk ki. Ennek nemcsak terjedelmi határai vannak, hanem a fennmaradt jegyzőkönyvek korlátoltsága is, tudniillik nem adnak, nem adhatnak a gazdálkodásról teljes és részletes áttekintést. Lássuk azonban a legfontosabb témákat! A közös birtok ügyei A Hatod irányító testülete az a gyűlés volt, ahová az érdekelt községek egyegy, később három-három tagot delegáltak. A küldöttek természetesen a falvak elöljáróságából kerültek ki; bírók, jegyzők, illetve a település önálló, saját közbirtokosságának elöljárói voltak (ahol szintén a település vezetősége volt a legfőbb helyeken). A hat falu egy-egy szavazattal rendelkezett. Ennek nem mond ellent, hogy a közbirtokosság tisztviselősége Nagybaconban székelt, úgy a gyűléseket is ott tartották. Ezzel Nagybacon mintegy központi szerephez jutott. S itt már azonnal birtokvédelmi kérdések merültek fel. Nagybacont ugyanis a Nagy-Bacon-patak két részre osztotta, Sepsibaconra (a patak bal partján) és Telegdibaconra (a jobb parton). A korabeli helyesírás szerint „Sepsi-Bacon" Miklósvárszékhez, míg „Telegdi-Bacon" Bardócszékhez tartozott. A Hatodhoz azonban csak az előbbinek lehetett, volt köze, de a közelségből adódóan a legtöbb gond a telegdi-baconiakkal volt. Erre elsősorban az erdő- és legelő (kaszáló-)károsítások a példák. Ugyanakkor az „uzonkai borvíznél" „differentziális hely" is keletkezett, amely a határhalmok elhányásában, a Hatod birtokosság területébe történő „bekaszálás"-ban, sőt a kiszálló bizottság egyet nem értésében is megnyilvánult (1862). A pontos okokat nem tudjuk, de tény, hogy 1868-69-ben felvetődött a közös havas felosztása. Erről legelőször - egy előzetesen kiküldött körlevél alapján 1869. május 13-án tárgyaltak. Ekkor Bárót követe oda nyilatkozott, hogy a felosztást elfogadják, ha a falunak „nagysága szerint /.../ adnak osztályt". Bodos, Nagybacon és Zalán az osztozkodás során egyhatod részre tartott igényt, Oltszem viszont megmaradt volna a további közös használat mellett. S valóban, mivel a felosztást semmi nem sürgette, a közös használat még egy jó évtizedig fennmaradt. Közben azonban együtt előkészítették a birtok megosztásánakjogi és térbeli (mérnöki) alapjait. A pénzügyek, illetve a gazdálkodási események azonban továbbra is a korábbi rend szerint folytak. Az elkülönítés során Málnás és Zalán a részét a többi birtokosnak adta át (el), s így a Hatod birtok örökösei Nagybacon, Bárót, Bodos és (részben) Oltszem let4 OROSZI Sándor 1986., 1988., 1991., 2000., 2001. 54