Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sári Zsolt: Adalékok az egri káptalan szihalmi birtoka és a falu gazdasági kapcsolatához

3. kép. Gabonásvermek (Herman Ottó Múzeum, Miskolc). Egy gazda 5 holdas bolgárkertészetet működtetett a faluban. 40-50 holdon görögdinnyét termesztettek, amit piacokon, kocsiról adtak el, vagy tűzifára, terményre cserélték. Közel 3000 gyümölcsfán szilvát, almát, barackot, cseresznyét, meggyet, körtét is termesztettek. A kertszőlők az első világháború után váltak jellemzővé, házi szükségletre műveltek saszlát, mézes fehéret, rizlinget, és ottonelt, körülbelül 15-20 holdon. Akisbirtokos gazdák az aratást részes műveléssel végeztették, az aratásért, cséplésért, hordásért 1/10-ed részt fizettek. A kisgazdáknál alkalmazott gazdasági cselédek évi bére régi szokás szerint 10-12 mázsa búza, egy szekér szalma, 10-20 pengő, 1 hold tengeri - azaz kukorica - föld volt. Ezen kívül „házi kosztot" is kapott a cseléd. A községi gazdasági cselédek az uradalomból csaknem teljesen kiszorultak, mivel az uradalom más vidékekről olcsóbb cselédeket tudott alkalmazni. 20 és 40 hold közötti birtokkal 16 gazda rendelkezett, a többi 1270 törpebirtokos átlagosan 3-4 holddal rendelkezett. Egy 1,5 hold birtokkal rendelkező napszámos és földműves család 12 tyúkot és egy kakast, három libát, egy tehenet tartott a borjával együtt. A birtokkal rendelkezők mellett három húsz holdnál nagyobb területet bérlő összesen 142 hold területtel rendelkezett. A lakosság mintegy 20%-a kizárólag csak napszámból élt, a tavaszi és nyári hónapokban summásnak szegődtek el, ezen kívül vasúti pá471