Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sári Zsolt: Adalékok az egri káptalan szihalmi birtoka és a falu gazdasági kapcsolatához

lyamunkásként is dolgoztak. Az uradalom külön summásokat alkalmazott tavaszi kapásmunkákra, de ezek legtöbbször félbéres summások voltak, akiknek havonta 1937-ben havi 26 pengőt vagy 1 mázsa 25 kg búzát, és 2 kg szalonnát, 1941-ben 160 kg búzát és 14 pengőt fizetett. Ezeket csupán a két kapás hónapra alkalmazták tavaszszal. A faluból nagyszámban vállaltak summásmunkát, de mivel a helyi uradalom viszonylag alacsony bérezéssel dolgoztatott, ide főleg más falvakból érkeztek summások, a szihalmiak az Alföld nagy gazdaságaiban vállaltak inkább munkát. Az uradalom az első világháború után áttért a belterjes gazdálkodásra, így a részes aratók számát felére csökkentette, míg a tavaszi kapások számát megduplázta.

19 Az állattenyésztésről Az uradalom állatállománya szarvasmarhákból, lovakból, juhokból és sertésekből állt. A növénytermesztéshez hasonlóan az uradalom jól kimutatható hatással volt a falu lakosságának állattenyésztő tevékenységére. A lótartásnak évszázados hagyományai vannak a faluban.

20 A gazdák jó része fuvarozással is foglalkozott, az 1800-as évek végén több mint 400 lóval rendelkeztek. A fuvarozás gazdasági jelentőségét Fényes Elek is megjegyzi: „Lakosai közt sok fuvaros" ?

x A ló állomány az 1910-es évek után csaknem felére csökkent, ennek az oka az volt, hogy egyre kevesebb fuvarozási lehetőség volt, az igásállatok takarmányozása egyre drágábbá vált, ezért a 10-15 holdas gazdák a harmincas években már nem is voltak képesek igásállatot tartani. A harmincas években 260300 darab lovat tartottak a faluban, zömében kettős lófogatot.

22 Az állattartás legfontosabb része a szarvasmarha-tartás volt. 1910-ben szimmentháli tehenészetet alapított az uradalom, svájci üszőket hoztak a faluba. A tehenészet szépen fejlődött, 1939-ben már 102 tehén, 30 darab 1-2 éves üsző, 15 db 1 éves bika. 30 borjú és két törzsbika adta az állományt. A tehenészet átlagos eredménye 5445 kg tej, 186,5 kg tejzsír volt évente és tehenenként. 43 darab elit tehénnel rendelkezett, melyből 24 fajta-elit és 19 tejelő-elit volt.

23 19 ERDŐSS László EA 4506. 20 Az első írásos emlék a százdi alapító levélben szerepel: „Egy birtokot Scenholmon rendeltem a monostornak, melynek határa kezdődik a király lovainak /legelő/ helyétől" Idézi: FOLTIN János 1882.21. 21 FÉNYES Elek 1851. 131. 22 ERDŐSS László EA. 4506. 23 A tehenészet kiváló munkáját jelzik, hogy az Országos Tejtisztasági Versenyeken 1933-38 között öt első díjat hoztak el, 1939-ben a budapesti Mezőgazdasági Szakkiállításon a tehenészet 16 hónapos szimmentháli bikája „Sámson" I. díjas lett; legkiválóbb tehene pedig „Darázs 25" 10.334 kg évi tejhozammal. A korszak egyik állattenyésztési szenzációja volt, hogy a gazdaság „Irén" nevű tehene hármas ikerborjút hozott a világra. Borsod vármegye 1939. 17. 472