Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Hála József: Pajor István leírása a palóc „venségség”-ről 1845-ből

sültek tranchirozása, 135 hol ez mindig a' város birájára bizatik. De íme alig hűlt meg a' most nevezetteknek helye, ismét egy második, harmadik, negyedik koma­és komaasszony-sereg érkezik, úgyannyira, hogy a' nem épen teremszerű ház (= szoba) üre egy jól megtömött gyufatokhoz hasonló, mellyben mozdulni a' nélkül, hogy egyik a' másikhoz ne dörgölőznék, nem lehet. Az egész gyülekezeten - is­merve annak prototypját 136 - semmi különös nincs, hacsak valakinek Kondás Mis­ka tallér-nagyságú sarkantyú karikái, három suk 137 széles öve, bokáig lenyúló ki­varrott ingujjai, három negyedes búzát bizton magába vehető karamú 138 kalapja 's öles karcsú termete nem tűnnének szemébe. Ezek hasonló cerimoniával 139 's reg­gelivel fogadtatván a' ház kormányzói által - midőn a' meghivott vendégek közül (ide nem értve a' hivatalnokokat, 140 kik úgyis kora reggeltől falkánként nyugtala­nítják a' sok teendői közt majd megszakadó gazdasszonyt) már senki sem hibázik, mindnyájan a' gazdával együtt a' nagy misére mennek, 's körülbelül 1 l-ig hallgat­ják a' szerencsétlenségére ártatlanul elkésett Isten szolgájának beszédét. Az ebéd Most már valahára csakugyan rájön a' sor - az Ígértük has poezisére. Saját talál­mányunk, uraim! melly, hogy a' mi eredeti első eszménk volt, - azt - más lapok pél­dájára - ezennel erősen vitatjuk. - A' rövid időre megürült szoba ismét gyufatok­szerüvé vált a' vendégek visszaérkezésével, 's a' gazda nógatására mindenki helyet fo­gott a' négynyistü 141 rojtos abrosz-boritotta asztal körül, melly, hogy czéljának jobban megfeleljen, még egy hordóra alkalmazott tésztanyujtótáblával szaporittaték meg. Az asztal tetején a' vakitó fényű negyedfél darab czintányér ragyog hasonfényüvé csiszolt bádog kanalakkal, 's - mennyire jut - késsel és villával; a' tizedik 's többi vendégek tányérai mellett már csak fakanalak 's nem annyira kés és villa, mint ezeknek egyike sem látható; mire ők el látszanak készülve lenni, hozván magával mindenik az 'em­berek' közül övedzkedő szíjra 142 hurkolt jó éles fabicskát; az asszonyi állatok pedig szinte nem feledkezvén meg magukról. - Az asztal közepén a' dombos felbuzakenyer mellett két nagy 'gambács'-ban 143 helybeli termésbor 's közepettök nyakatlan 'butyel­135 Tranchirozása: szétvagdalása, felszeletelése. 136 Prototypját: mintapéldányát. 137 Három suk: három sukk, a két ököl és az egymás felé fordított két hüvelykujj hossza háromszor. 138 Karamú: karimájú. 139 Cerimoniával: szertartással. 140 Hivatalnokokat: hívatlanokat (koldusokat, cigányokat). 141 Négynyistü: négy nyüstön szőtt. 142 Övedzkedő szíjra: derékszíjra, bőrövre (?). 143 Gambácsban: fülén cseccsel ellátott cserépkorsóban. „Gambuács, gambács, ajkas, csúcsos nagy boros korsó." (SZEDER Fábián 1819. 39.). „Gambács, ajkas korsó." (SZEDER Fábián 1835. 30.). 390

Next

/
Oldalképek
Tartalom