Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Ujváry Zoltán: A Micbán monda két népi és egy ponyvai változata

A Micbán mondának jelentős az irodalma. Először Heller Bernát foglalta össze az 1909-ig közölt anyagot.

1 Heller tanulmányának irodalmi hivatkozásai, a mondára vonatkozó példái elsősorban a történeti forrásokon alapulnak. György Lajos némileg kiegészítve az irodalmat, a mondát az anekdotákat tárgyaló kötetébe sorolta.

2 Népi hagyományról, folklórbeli változatokról nem esik szó. Erre csak utalás történik A magyarság néprajza harmadik kötetében, a Micbánné monda jegyzetében. Népi változat mesei keretben Kálmány Lajos mesegyűjteményében

3 és Merényi László Sajóvölgyi népmesék kötetében

4 fordul elő. Merényi László meséjét azonban tévesen sorolta A magyarság néprajza és György Lajos a Micbán mondakörbe. A mesében, amelynek a címe: A világul szaladt szegény ember. Egy szegény házaspárnak átok miatt kilenc gyermeke született. Az ember ijedtében elbujdosott. Az álruhás király komának állt. A kilenc gyermek gazdag lett. Kilenc koporsóból kilenc leányt életre keltenek. A legények feleségül veszik. Az apa előkerül megtartják a lakodalmat. Merényi meséjét csak az egyszerre sok gyermeket szülő motívummal lehet kapcsolatba hozni a Micbán mondával. A Micbán mondának szorosabb az összefüggése Kálmány Lajos (Borbély Mihály), meséjével. Az lényegében követi a Micbán monda szüzséjét. A Szegeden gyűjtött mesének Kálmány az Eltűnő czigányasszony átka címet adta: 1 HELLER Bernát 1909. 65-73. 2 GYÖRGY Lajos 1934. 164-165. 3 KÁLMÁNY Lajos 1914. 201. 4 MERÉNYI László 1862. 137. 304