Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kriston Vízi József: „Őrzőnek rendeltek engem…” Hevesy Sándor és temploma a nyírségi Balkányban

fogadja most ezen hűségnyilatkozatunkat, ugy fogadj be bennünket, Téged nagyon szerető gyermekeidet örök Országodba. " A nagy kallói járás főszolgabírójától 1937. március 24-i keltezéssel érkezik meg Horváth István plébános részére az a Véghatározat, amely szerint kő alappal, terméskő fallal és palatetővel ellátott templom építése kezdődhet meg a benyújtott és jóváhagyott kiviteli tervek szerint.

28 A templomépítéssel párhuzamos ambiciózus helyi (lelkész lak jelentős átalakítási és bővítési) tervekkel kapcsolatban az érsekség óvatosságra és több évre előre szóló szakaszos tervezésre int, ám kivételesen engedélyt ad arra - hogy ha a helyi elszánás továbbra is meg lesz, úgy - a temetői fáit is felhasználhassák a plébánia építkezéséhez.

29 A plébánián megőrzött további iratok javarészt az építkezés, illetve a kivitelezés mindennapjainak ügyes-bajos dolgairól tudósítanak, melyek amolyan művezetési naplóként is felfoghatók. Az azokban rejlő utalások árulkodnak továbbá az 1937-es esztendő időjárási viszonyairól, az építkezési anyagok árainak mozgásáról, a bevonható helyi segéderő milyenségéről, még a feudalizmusban gyökerező szolgálatról (ingyenfuvar, ingyenmunka stb.). Emellett a modernebb pénzügykezelési formáiról (jelzálog, hitelkonstrukciók, tartozási átütemezések, kamatozási és lekötési tájékozódás). Egyúttal mindazon újfajta és modern (pl. teljes épületvillamosítás, higiénés stb.) megoldásokról, amely már egy új életvitel alapjait biztosítja a nagy kallói járás e jó nevű településén. Az ilyen nagy volumenű építkezés egyúttal az abban közreműködők nagyfokú szervezettségét és együttműködését is feltételezi/feltételezné, erről árulkodnak azok a -jobbára nyíregyházi és helybeli - vállalkozói levelek, nyugták és nyilatkozatok, amelyek azt jelzik, hogy mind Hevesy, mind pedig a szellemében dolgozó Pisszer és társa megfelelő garanciát is jelentettek a korabeli - mondhatnánk úgyis: - „alvállalkozók" számára. Szlezák Rafael, korának egyik legnevesebb fővárosi harangöntő mestere maga is kedvezményt adott (toronyba való díjtalan felhúzással és felszereléssel) a nála megrendelőként jelentkezett balkányiaknak. A vállalkozói és hivatali iratokból mindenesetre kiderült, hogy az építkezések) folyamatos műszaki és pénzügyi felügyelet mellett az előre eltervezett időpontra és a megadott minőségben elkészül(ek), amely tovább erősítette az abban közreműködött személyek, cégek, társulások és kivitelezők szakmai és emberi hírnevét, tekintélyét. A templom titulusa az egyházközség elképzelése szerint továbbra is a Szentföldért harcba szállott Szent Lajos maradt volna, emellett pedig nem titkolva a donátor és nagy tudású Szmrecsányi érsek személyére is célozva egyúttal. Ám éppen az érsek(ség, pontosabban a körötte lévő szűk körű testület) szorgalmazására, a Szabolcs vármegyében is felerősödött katolizációs törekvéseknek inkább megfelelt a (protestáns közegben is elfogadott) Boldogságos 28 1742/1937 K. iktatószámmal Nagykállóból érkezett levél. Helyi jelzete: 107/1937. 29 ÉT 2308/1937 isz. 1937. április 29-i keltezésű érseki levél. 281