Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kriston Vízi József: „Őrzőnek rendeltek engem…” Hevesy Sándor és temploma a nyírségi Balkányban

Szűzanya személye, ezért Balkány temploma előbb Lourdes-i Szűzre (ez Subik titkos javaslata volt!), majd nem sokkal később, 1937 nyarának végén nyerte el a Magyarok Nagyasszonya oltalmát.

30 A névváltoztatásba belejátszhatott az is, hogy miként azt föntebb már láthattuk, Egerben Hevesynek szintén Szent Lajosra szentelt templomterve egy egész, azonos nevű városrészben került a megvalósítás végleges fázisába. Tekintettel az érsek egészségi állapotára, illetve tekintélyes életkorára, vele egyetértésben a balkányi hívek Subik irodavezetőt kérték fel a templomés a harang (előbb még október 24-én tervezett, majd az érsek által javasolt) november 7.-i ünnepélyes megáldására. Az érsek személyes ajándékát, egy nagyméretű Magyarok Nagyasszonya szobrot, október végén szállították Budapestről Balkányba, s a főoltár falán helyezték el azt. Az iratokból úgy tűnik, hogy a felszentelést végző magával vitte Egerből Hevesy mérnököt is. A sajtó számára ez a sommás közlemény készült és jutott el az érseki iroda útján: „ Vasárnap, november 7-én áldotta meg ünnepélyes keretek között Vitéz Subik Károly p. prelátus, oldalkanonok, egyhm. irodaigazgató az az egri Főegyházmegyéhez tartozó Balkány község új templomát...A templomban 1300-1400 hívő fér el. A templom Dr. Szmrecsányi Lajos egri Érsek Úr nagyméltóságának fejedelmi ajándékából...és a hivek áldozatkészségéből épült. Új harangot is ekkor kapott a templom... " Miként a bevezetőben utaltam rá, Hevesy Sándor általunk ismert munkásságának számos dokumentuma megőrzésre került; az egri Dobó István Vármúzeum Művészettörténeti Adattárában, valamint Képző- és Iparművészeti Gyűjteményében: kéziratai, levelezése, valamint több száz színes diaképe. Ezek, s filmrészletei alapján néhány évvel ezelőtt egy multimédiás várostörténeti anyag is készült. További kéziratait és cikkeinek teljes gyűjteményét a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban lelhetjük fel. Emellett úgy tudjuk, még rendezetlenül ugyan, de mégiscsak közkézen van, mert Eger Város Mérnöki Irodájához került Hevesy számos tervrajza, műszaki alkotásának további dokumentumai. Úgy tűnik, lassan megérett az idő arra, hogy Eger város örökös főmérnökének, a város és a vár szerelmese, őrzője és megújítójának hagyatéka egy önálló (köz)gyűjteményi egységként, és a minél sokoldalúbb feldolgozások nyomán gazdagítsa a XX. század honi kultúrtörténetét. Ezt erősíti meg, illetve rendeli el az ÉT 501/1937 isz. alatt, október 18-án keltezett érseki levél, amely egy újabb szentelési időpontot javasol,- magas rangú érsekségi képviselettel, Subik személyében. 282