Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben

zőben elhelyezett főmotívumot kétfelé ágazó virágcsokor, majd egyetlen nagy virágbokor alkotta. A szélesebb elterjedést is jól példázza, hogy Heves megye déli részén Átányban, a palóc vidéken pedig Mátraderecskén

29 és Mikófalván is használták.

30 Ezekről a településekről igen korai 1838-ból, illetve 1839-ből származó datált példányokat ismerünk. 3. kép. Festett láda. Rimaszombat. 1841. DIV N. 67.41.1. (Lónyai Györgyné felvétele, 2004) Nem állnak sajnos rendelkezésre adatok a rimaszombati ládakészítés volumenéről. A gyűjteményekben őrzött darabok azt is világossá tették, hogy a szélesebb körben kedveltté vált II. stílus időszakában sem kizárólagosan ebben a stílusban készítettek bútorokat. Ennek oka a felvevőpiacban keresendő. Gömör Vármegye az ország azon megyéi közé tartozott, ahol nagyon magas volt a nemesség, ezen belül a kisnemesség aránya. A területen az elmúlt évtizedekben folytatott társadalomnéprajzi kutatásokból

31 jól ismerjük a nemesség falvankénti elhelyezkedését és átalakuló életmódját. A nemesség nagyobb része bizonyosan nem vette át lakáskultúrájában a „cikornyás, parasztos" stílust. Széles volt azonban az érintkezés a nemesség alsó rétegei és a jobbágyfelszabadítás után birtokossá vált parasztság között. A különbségek a XIX-XX. század fordulójához közeledve egyre csökkentek, és a XX. század közepén sok helyen már eltűntek: „Az én időmben már nem tartotta senki a nemességet, vegyítve voltak. Parasztokhoz is mentek és fordítva is volt házasság ". „ Úgy külsőleg nem is 29 NM.57.17.44. 30

DIV.N.67.41.1. 31 A Debreceni Egyetem Néprajz Tanszéke által kiadott Gömör néprajza sorozat több kötetében is találhatók erre vonatkozó kutatások. A téma legátfogóbb ismertetése A Gömöri Magyarság Néprajza IV. kötetében látott napvilágot. SZABÓ László 2006. 215