Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben

lehetett őket felismerni, mert a bocskoros nemesek (1-2 hold szántóval) bőgatyában, lobogós ingujjban jártak, mint egy rendes parasztember". „ A paraszt sokkal gazdagabb volt, mint némelyik nemes, aki nemzetes úrnak hívatta magát"?

1 A XX. század első feléből már arról is van adat, hogy Zádorfalván „Lenkey Pál állítólag a kutyabőrös nemesi levelét a tulipános ládában őrizte".

ъъ Azt sajnos nem tudjuk, hogy a tulipános láda, mely stílusban készült. A kutatás során mindeddig nem sikerült II. stílus jegyeit viselő és Rimaszombat városához is köthető ládát beazonosítani, melyen nemesi leánynév szerepel. Ennek oka azonban, meggyőződésem szerint, elsősorban a ládák hiteles adatolásának hiánya

34 és semmiképpen sem bizonyítéka a kizárólagos paraszti használatnak. Az tehát valószínűsíthető, hogy a kék illetve vörös alapszínű feketével csíkozott, flóderozott alapon festett ládák több társadalmi rétegben is elterjedtek. A kék alapszín az eddigiekből kitűnik, hogy sokkal gyakoribb a vizsgált anyagban. A vöröses, márványozott darabok jóval ritkábban, ezért felvetődik a kérdés, hogy Gömörben vajon megjelölhetők-e földrajzi határai a használatának. A GömörKishonti Múzeum állandó kiállításán „Népi házbelső Dél-Gömörből" feliratot viseli az az enteriőr részlet, melyben egy - az említett alapon festett láda látható.

35 A vörös alapszínt a téma szlovákiai néprajzi kutatója

36 nem említi a Gömörben használt leggyakoribb alapszínek között. Igaz az általa vizsgált anyag többségében Közép-, illetve Eszak-Gömörből származott. Bár a rozsnyói múzeumban is található festett láda ezzel az alapszínnel, de a magyar-szlovák nyelvhatárhoz közeledve csak szórványos előfordulásáról beszélhetünk. A Dél-Gömörből rendelkezésre álló adatokat még szükséges bővíteni, az eddigiek alapján elmondható, hogy az egykori vármegye déli részén nem gyakorolt olyan nagyívű hatást ez a rimaszombati stílus a paraszti lakáskultúrára, mint az „áttéteken" - a miskolci-mezőkövesdi és az egri-gyöngyösi asztaloscentrumokon keresztül Borsod és Heves Vármegyékben. A vörös alapszínnel kapcsolatban még egy kérdést érdemes megvizsgálni. A barna alapszínnel készült festett ládákat többször is említik a területről. A rimaszombati múzeumban olyan ládával is találkoztam, amelynek világosbarna alapszínében volt látható a fekete márványminta, illetve csíkozás.

37 Ami arra utalhat, 32 Benkő Éva, Molnár Ágnes, Szabó László gyűjtései Imoláról, Zádorfalvárói. Közli: SZABÓ László 2006. 118. 33 SZABÓ László 2006. 117. 34 A ládákon szereplő nevek településhez kötése is több esetben problémát jelentett. Az „NS" - nemes jelölést a korábbi időszak ládáin sem alkalmazták minden esetben a nemesi származású lányoknál. 35 Az állandó honismereti kiállítás 1979-ben nyílt meg. A néprajzi rész forgatókönyvét Igor Kristek és Mojmir Benza készítették. 36 VALENTOVÁ Viera 1973. 128. 37 GMM.E 4850. 216