Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben

legény házában volt látható. Ezt az ágy vitel alkalmával nem tették közszemlére. A ládát lezárt állapotban szállították, tetejére tették a párnákat, és azokat fogták le a dunnával.

24 Harmacon az esküvő előtt a holmit - ahogyan a kelengyét Rimaszombat környékén nevezték - nőrokonokkal, szegényebb asszonyokkal rakatták rendbe. A Rimában mosatták ki, majd a ládába hajtogatták. A lakodalom előtti héten azonban az üres ládát vitték körül a faluban ökrösszekéren. A lakodalom előtti napon, az ágy vitelkor a láda a szekér aljába került és még le is takarták háziszőttes ponyvával.

25 A fentiekhez hasonlóan az ágyat vetették rá. A 1830-as évektől jellemző, hogy a színek harsányabbá válnak. Ez mindenekelőtt a világosabb alapszínek megjelenésével függ össze. A kék világosabb árnyalatait használják, leggyakrabban a középkéket, de egészen világoskék alapozással is találkozhattunk. Három festett ládát is találunk a rimaszombati múzeumban a fenti jellemzőkkel. Szerencsénkre az egyik évszámos, mely az időszakot is jól reprezentálja, 1839-ben készült „NS (nemes) Bodon Eszter"

26 számára. Jellemzőnek mondható, a fent leírtak alapján, hogy a felirat és az évszám a láda belső oldalán található. A betűk barna színűek és egy fekvő téglalapban olvashatók az eddig felsoroltakhoz hasonlóan. A téglalapon kívül elhelyezett díszítés a betűk színével egyező, szivaccsal készült „habozás", melyen zöld hullámvonalak futnak végig. Érdekesség, hogy a betűk szabályos elrendezéséhez grafitceruzával húzott vonalakat nem tüntették el. Igen harsányak a díszítmények színei is. A profillécek élénkpirosak, a léckeretekkel határolt mezők vörösesbarnák, melyekre a profillécek színével megegyező élénkpiros fehérrel és sárgával kontúrozott virágok kerültek. Még a kulcslyuk vasalata is aranysárga. Az eddigi példák az évszámos ládákon keresztül jól illusztrálták a rimaszombati bútor és ezzel együtt a környékbeli falvak lakáskultúrájának a színesedését, az élénkebb színek előretörését. A folyamat betetőzése volt, amikor az alapszínben is megjelentek az élénkvörös, vörösesbarna árnyalatok. Erre az alapra is kerülhetett kevésbé színes virágdísz,

27 de a rimaszombatról származó, ÉszakkeletMagyarország szerte használt darabok többségére nem ez jellemző. A szakirodalomban rimaszombati II. stílusként ismert

28 díszítmények gyakorolták a legnagyobb hatást a vizsgált terület lakáskultúrájára. Az alapszín középkék vagy feketével márványozott halványvörös volt. A márványozás, az immár fekete tussal húzott márványminta az első korszak hatását mutatja. A fekvő me24 UJVÁRY Zoltán 2002. 635. 25 NAGY Janka Teodóra 1998. 69. 26 GMM.E 4863. 27

GMM.E1344. 28 K. CSILLÉRY Klára 1989. 845. 214