Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Knézy Judit: Városba költözött falusiak táplálkozási szokásainak változásai 1945–2002

mondott, hogy hétvégén igyekeztek gazdag ételválasztékkal pótolni családjukat a hétköznapi szegényesebb választékú táplálkozásért, ami sok idejüket elrabolta. A falvak népe a háború alatt és után élelemmel ellátta a városiakat, cserében tőlük nehezen beszerezhető ruhaféléhez és más iparcikkekhez juttatták a vidékieket az utóbbiak. Ezek a kapcsolatok egyfajta tapasztalatcserét is jelentettek közöttük. Városokon is készítették a falvakban ismert szegényes ételeket („puliszka, málé, prósza", kásafélék). A falvak életmódjában alapvető változást okozott - a termelőszövetkezetek intenzívebb szervezésének idején - 1960 körül a házi kenyérsütés elhagyása. Somogyban korábban szokásos hétköznapi rozsos kenyér helyett mind a volt parasztok, mind a volt uradalmi cselédek gyári sütésű búzakenyeret vásároltak, ez ízlésváltozást is okozott. A bolti kenyér kisebb méretű volt, gyakrabban kellett venni, s így szinte mindig friss jutott az asztalra, bár sokáig ennek a minősége meg se közelítette a házi készítésűt. A megmaradt kemencéket ünnepi alkalmakon: lakodalom, komabál, disznóölés, búcsú továbbra is használták kelt tészták, („perec", bukta, kelt kiflik, kuglóf, „patkó"), kenyérlepény („lángálló"), rétes, pogácsa, sütemények és hús sütésére, esetenként gyümölcsaszalásra is.

6 Ugyanígy a disznóölések mai napig is jellemzik az idősebb falusi korosztály szokásait, csak a füstölt húsok mennyisége csökkent és nőtt a frissen fogyasztott húsfélék aránya. A változások kedvezően hatottak a háztájiban és a szőlőkben termesztett zöldségfélékre, gyümölcsökre, mert ezeket el is lehetett adni, de a tartósításukban is érvényesültek az újabb technikák. A villany bevezetésével - az 1950-es évek végétől kezdődően - villanytűzhelyek, fridzsiderek használata is lehetővé vált. Az 1960-as évek után gáztűzhelyek, később különféle háztartási gépek használata is tért hódított. A hűtőszekrényeket (1970), majd hűtőládákat (1975-80) nemcsak a saját részükre töltötték meg, hanem gyermekeik részére is tartalékoltak bennük ételnyersanyagokat, félkész és kész ételeket.

7 Élet a városban falusi családi hátérrel vagy anélkül A városba költöző tanuló vagy pályakezdő fiatalok eleinte „mindent" vittek hazulról, amivel keresetüket kiegészíthették. Később kialakult egyféle rendszer és csak a legfontosabb ételnyersanyagok, ételféleségek szállítására korlátozódtak. 6 KNÉZY Judot 2002. 179-198. 7 Saját gyűjtések Budapesten, Csurgón, Kaposváron: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára (MMgM A) csurgói, csurgó-csentei, csurgónagymartoni, porrogi, sárrétudvari (Hajdú-Bihar m.), mesztegnyői, felsőmocsoládi, (MMgMA IV 996, 999, 1000, 1001, 1002, 1003, 1005.), Almamellék-Szigetvár (Baranya m.) és környéki és a zselici pusztákról származó személyektől (MMgM A

IV 1004.), és saját tapasztalataim férjem kaposújlaki, kaposmérői, belegi rokonainál. 73