Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Matits Ferenc: Madarász Victor egy képének Heves megyei vonatkozásai

1. kép. Madarász Victor: Kuruc és labanc, 1855. Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. tulajdona, letét a MNG-ban. visszaemlékezéseiben Kuruc és labanc címen emlegetett képét. A festményt restauráló Korhecz Papp Zsuzsanna helyesen állapította meg, hogy az életnagyságú figurákkal megfestett teátrális kompozíción feltűnő két testvér arcvonásaihoz Madarász Victor saját arcvonásait kölcsönözte.

6 Joggal feltételezhető, hogy a heves érzelmi telítettséggel ábrázolt családi dráma áttételesen az országon belüli széthúzást, a polgárháborút, a pártütést szimbolizálja. E mozgalmas kompozíció befejezésekor Madarász már bizonyosan a híres osztrák festő, Ferdinand Waldmüller tanítványa volt. Waldmüllemél tanult a korábbiakban több magyar művész is, akik közül Zichy Mihály és Orlai Petrich Soma a legismertebb.

7 Madarász a kiváló mesternél elsősorban festéstechnikai és kompozíciós ismereteit gyarapíthatta. A kép tehát 1855-ben Pestre érkezett és a Pesti Műegylet zsűrije azt kiállításra ajánlotta, sőt a Műegylet a festményt meg is vásárolta. A Pesti Műegylet alapszabályának 1. §. szerint „A részvények útján felállított egyesület közvetlen czélja: a művészet szeretetének terjesztése, s az ízlés nemesbítése hazánkban; még pedig először: évenkinti mükiállítás által; másodszor: jó és a részvényesek között sors utján kijátszandó festmények vétele; harmadszor becses és mindenik részvény után egy példányban a tagok közt kiosztandó műlap kiadása által. ..." A kiállítás, amelyen a kép - a cenzúrára tekintettel az Életrajz Erdély múltjából címmel - de6 KORHECZ Papp Zsuzsanna 1998. 143. 7 BÍRÓ Béla 1952. 123. 661