Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Matits Ferenc: Madarász Victor egy képének Heves megyei vonatkozásai

2. kép. Részlet Madarász Victor: 3. kép. Részlet Madarász Victor: Kuruc és labanc című képből. Kuruc és labanc című képből. Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. tulajdona, Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. tulajdona, letét a MNG-ban. letét a MNG-ban. butáit, 1855 októberében nyflott meg. A tárgyalt évben 60 festményt vásárolt meg a Műegylet, amely példaértékű módon támogatta a kortársművészetet. A Pesti Műegylet legfontosabb bevételi forrása a tagdíjak voltak, amiből Fortuna döntése szerint a kortársművészet patrónusai, mecénásai a kiállítások élményén kívül, műtárgy-, illetve a művekről készült sokszorosított grafikai lapajándékokban is részesültek. Az 1855-ben 5329 tagot számláló Műegylet az általa megvásárolt képekkel nem csupán tagjainak szerzett - sorsolás útján - örömet, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum képtárát is gyarapította. Az ekkor 25 éves, Bécsben élő Madarász Victor számára rendkívül fontos volt, hogy a Műegylet 350 forintéit megvásárolta képét, mivel a családi támogatás egyre bizonytalanabbá vált. Sajnálatos módon nem reagált a Műegylet évkönyvében szereplő felhívásra: „...Ha kinek neve hibásan volna kitéve, jövendőbeli megigazítás végett méltóztassék iránta a titoknokot értesíteni. ... " E nagyvonalúsága miatt 1855 óta kevesen voltak tekintettel névhasználatában testet öltő alapvető személyiségi jogára. A Műegylet 1855-ben, - mint említettük - több képet is vásárolt a kiállításon, amelyek közül Molnár József (1821-1899): Dezső hősi önfeláldozása királyáért ... című 152x187 cm-es festményét ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeum Képcsarnokának. Feltehetően a kép tematikájából adódó politikai okokkal indokolható, hogy miért nem Madarász Kuruc és labanc képe került ajándékukként közgyűjteménybe. E döntéssel 662