Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Király Júlia: A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az író otthona Egerben

tonságban tudhatja. Anyagi életének alakulása is arra kényszerítette, hogy elköltözzön Pestről. Egyrészt a Pokol-körkép című sikertelen vállalkozásból kifolyólag attól kellett tartania, hogy a hitelezők a valóban felelős üzlettársak adósságait is tőle akarják majd behajtani és az eljárás zavarában elveszítheti nagy áldozattal megszerzett könyvtárát. Másrészt ekkor már rendelkezett annyi készpénzzel, hogy vidéki házat vásároljon, s letelepedhessen. Sokan félremagyarázták ezt a lépését a kortársak közül. Azt gondolták, hogy Gárdonyi menekült. A későbbi évek kemény munkája cáfolja ezt. Gárdonyi a vidéki magányban tudott kiteljesedni igazán, így tudott alkotni, maradandót létrehozni. Lelkét felemésztette volna a fővárosi tülekedés, müvei nem születhettek volna meg más közegben. Ő ezt hamar felismerte, s legközelebbi barátai is elfogadták. Gárdonyi megtalálta Egerben azt, amit keresett. Békességre, nyugalomra lelhetett, ugyanakkor ontotta magából írásait, sorra valósíthatta meg, önthette formába ötleteit, témáit. Eléfogadta Egert és Eger is elfogadta őt. Gárdonyi mindennapjai Számos mendemonda terjedt el Gárdonyiról, életéről, remete életviteléről. Ezek nagy része azonban csak mítosz, legenda, nélkülöz minden alapot. Ideköltözése után sok évbe telt, míg úgy rendezte be otthonát, hogy kényelmesen és nyugodtan dolgozhasson. Lassan kialakult munkarendje is. Többnyire korán reggel már munkába állt, írogatott, javítgatta regényeit, novelláit, feljegyzéseket készített, ötleteken dolgozott. Rendszerint dolgozószobája íróasztalánál ült, ablakait bezárta, így szűrve ki az ébredő város és a közeli laktanya zajait. Munkáját délutánig csak az étkezések kedvéért szakította meg, ilyenkor átment édesanyjához és fiaihoz. Vendégeket inkább a késő délutáni órákban fogadott. Szívesebben csak azokat, akik előre jelezték jöttüket. Persze az is előfordult, hogy váratlan látogatóival is örömmel elbeszélgetett, ha azok határozott céllal érkeztek, s nem csupán kíváncsiskodók voltak. Az utóbbiakat nem kedvelte. Hamarosan egyébként népes baráti, ismerősi körre tett szert. Ismeretséget kötött Jankovics Dezső egri polgármesterrel, Horváth Béla városi tanácsnokkal, Glósz Kálmánnal, aki háziorvosa is volt, Remle Rezsővel, az egri reáliskolai tanárral, Lányi Ernővel, az egri székesegyház karnagyával, Tordai Ányos doktorral. Tordai egyébként azok közé tartozott, akik váratlanul állítottak be az íróhoz. A ciszter tanár először Gárdonyi Hentzi nevű kutyájába botlott, majd az író betessékelte otthonába az érdeklődő fiatalt. Életre szóló barátságot kötöttek. Bizonyára sokat beszélgettek a magyar irodalomról, a Nyugat című folyóiratról és a köré szerveződő írókról, költőkről. (Tordai azon kevesek közé tartozott, akik már korán felismerték ennek jelentőségét.) Gárdonyi még féltett terveit is megbeszélte a neves irodalomtörténésszel. Elárulta tervezett művei témáját, gyakran tárgyaltak 651