Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Király Júlia: A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az író otthona Egerben

munkájukról. Többször meglátogatták pesti barátai is. Rákosi Viktor író, újságíró, Bródy Sándor, Feszty Árpád, Dankó Pista, Lányi Géza költő. Ez a kiterjedt baráti társaság már eleve kizárta azt, hogy visszavonult életet élt volna. Ugyancsak nyitott­ságát bizonyítják utazásai. Európa több országát bejárta az első világháború kitöré­séig. Erről tanúskodik képeslap gyűjteménye, melynek tetemes részét ő küldte csa­ládjának különböző útjairól. Legemlékezetesebb útja Törökországba és Angliába vezetett, de járt Franciaországban, Olaszországban is. Tervei között szerepelt, hogy Amerikába is ellátogat, de ebben a világháború kitörése megakadályozta. Ezekről az útjairól gazdag élményekkel, s rendszerint valamilyen különleges növénnyel tért haza. Élményeit természetesen felhasználta írói munkája során. Járt a catalaunumi mezőn, amely A láthatatlan ember című regényének egy fontos helyszíne volt. Franciaországi, németországi tapasztalatai egyébként más műveiben is feltűnnek (Hosszúhajú veszedelem: Csak ne felejts!, Ida regénye). Ezek az évek meghozták Gárdonyinak a sikereket is. Sorra jelenhettek meg novelláskötetei, (Az én falum, Novellák és tárcák) sikert hoznak regényei, (Kék­szemű Dávidkáné, Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai, Az a hatalmas harmadik) színművei (A bor, Fehér Anna). Végre elérhette nagy álmát, az anyagi biztonságot és függetlenséget. Fontosak voltak számára az egri emberek is. Szomszédai, a környékén és a városban élők életét tanulmányozta, előfordult hogy némelyiküket lerajzolta, egy­egy fontos tulajdonságukat feljegyezte. Néhányukra fel lehet ismerni egy-egy re­gényben, novellában. Például Ida alakjának modellje élete egyik fontos szereplő­je, Mila volt. Erről a hölgyről sokat beszélnek, találgatnak. О Gárdonyi lelki tár­sa. Tóth Ilona, Mátékovics József né mindennapos vendég az író házában. Sokat beszélgettek, talán még többet hallgattak. Mila az, aki a helybeliek visszaemléke­zése szerint ösztönözte a betegségével küzdő írót a további munkára. Kapcsola­tuk kibontakozásakor Gárdonyi már beteges volt, így Mila gondozta is őt, kocká­ra téve ezzel jó hírnevét. Eger városa megjelenik több műben. Persze a legfonto­sabb az Egri csillagok, de A kürt című kisregény helyszíne is Eger. Gárdonyi haláláig Egerben élt. Egy ízben fontolgatta csak a város elhagyását, ami­kor Aradra hívták múzeumigazgatónak. Végül is a maradás mellett döntött. 1922. ok­tóber 30-án, családjától búcsút vett, s elköltözött erről a világról. Noha előkészítette nyugvóhelyét otthonában, éppen Tordai Ányos kezdeményezésére a DK-i Füles-bás­tyán temették el nagy pompával. Sírjánál Kosztolányi Dezső mondott búcsúbeszédet. A Gárdonyi ház és a gyűjtemény sorsa 1922 után Az író hagyatékát fiai, József és Sándor vették át. Mindketten segítőtársként sokat közreműködtek az író munkáinál. Segítettek a kéziratok rendezésénél, vé­652

Next

/
Oldalképek
Tartalom